A címet loptam: kedves egykori kolléganőm, Szántó Judit jellemezte ezekkel a szavakkal a huszonöt évvel ezelőtt a Katonában bemutatott Művészet című darabot. A Bella Figura még dicsérve is érezhetné magát, ha ugyanezt mondanám. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Fantasztikusan indult a pályán, több mint negyven filmben, rengeteg tévéjátékban játszott, színházi indulása a Vígszínház klasszikus korszakára esett. Halász Juditot idén a kritikusok a legjobb női mellékszereplő díjára javasolták Pass Andrea A vándorkutya című darabjában nyújtott teljesítményéért. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Mindannyian takargatunk valamit. Mindannyian tagadunk valamit mások, a világ előtt, de legjobban mégis magunk előtt. Mi történik, amikor ez a valami mégis felszínre kerül? Pass Andrea Vándorkutyája pont azon munkálkodik, hogy ezt megmutassa. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA.
Frappáns újrafordítás, szellemesen működő díszlet, karaktert teremtő jelmezek, pompázatos alakítások, elegáns és gondos rendezés – a műgond megtestesülése. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Áll előttünk az igazi, legendás naiva, szerepkörének és életének itt, ezek között a falak között kiérdemelt erős hitelével, s nem történik más, mint hogy 1944 erdélyi frontvonal-történetére montírozódik rá a szőkesége. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA.
E sorok írója is azok között volt, akik a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején Halász Judittól tanulták meg, hogy az almaszószt kenyérre senki nem keni. Azóta újabb generációk nőttek fel és tanulták meg tőle ugyanezt. A dal nem változik. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.