Ritkán van lehetőségünk egy koreográfiát egymás után négyszer megnézni. Az őszi fesztiválon a flamand Kris Verdonck épp erre ad alkalmat. Az I-II-III-IIII című előadás azonban szerencsére stabil építmény. Az ismétlődés nem az unalomnak, sokkal inkább az elmélyülésnek kedvez. MAUL ÁGNES KRITIKÁJA.
FÜGGŐ JÁTSZMA Kris Verdonck: I-II-III-IIII / Thália Színház, BŐF 2010
Tovább a cikkhez