Az immár hagyományos Budapesti Építészeti Filmnapok idén abszolút aktuális témát választott: a beígért apokalipszis esélyeit feszegette, nem titkoltan azzal a hátsó gondolattal, hogy netán mégis elodázható a végítélet. A 11. Építészeti Filmnapokon az apokalipszis lovasainak nyomában jártunk. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Építészeti Filmnapok Budapesten – szokatlan tematikájú rendezvény a romkocsma-bulik városában. Persze ha tekintetbe vesszük, hogy többnyire mind házakban lakunk, ahol gyakran nézünk filmeket – nem elvetemült ötlet a kettőt összekötni. A szervező Kortárs Építészeti Központ 2015 karácsonyától saját palackozású sört is kínál az építészet barátainak, így minden adott a színvonalas szórakozáshoz. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Négy napon át építészeti témájú filmeket nézni embert próbáló feladat – gondolhatná bárki, de vigyázat, tévedés: nem fekete garbós építészek önkínzó rítusáról van szó. A kétkedőknek meg legyen elég annyi, hogy még Wim Wenders is látott benne fantáziát, méghozzá 3D-ben. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Pálinka, kolbász és mangalica után az építészeti filmek is kiharcoltak maguknak egy fesztivált. A KÉK által kínált válogatás bizonyítja, hogy nem indokolatlanul. A négy napba sűrített filmfolyam tanulsága: az építészet nem szakma és nem is művészet, hanem a kultúra metamorfózisának kőbe vésett krónikája. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.