Hold, éjszaka, fény, elemésztődés és helyreállás, apály és dagály, a női test természete, boszorkányság, mágia, romantika, a tudattalan feltárulása, rémek, víziók, elmezavarok – ezek a fogalmak mind az olvasó eszébe juthatnak a kötet borítója és szövegének világa kapcsán. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
Metafizikai horror, az (irodalmi) élet kisszerűsége, társasjáték-szubkultúra és autofelláció Bartók Imre legújabb regényében. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA.
„Úgy tervezem, hogy egy szép napon leülünk majd az apámmal, és mindent megbeszélünk. Hogy őszerinte mi van, és mi legyen akkor hát énvelem. Az orosz és magyar, pravoszláv és zsidó papírjaimmal. A szibériai mongol felmenőimmel, a szentendrei családommal, Krasznahorka büszke várával, és a tiszta férfiúsággal.” NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA.
Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző – illetve elbeszélője – előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA.
Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regénye igazi bestseller immáron harmadik éve Magyarországon is. Mi a titka a töretlen sikernek? Ezt próbáljuk megfejteni. BORSOVSZKY ÉVA KRITIKÁJA.
Nádas Péter olyan szerző, akivel el kell számolni. Akit helyre kell tenni – már ha egyáltalán van helye. ZÁMBÓ KRISTÓF RECENZIÓJA