Sok jót kevesen várhattak az 1988-as tékaklasszikus három évtized késéssel érkező folytatásától, és úgy tűnik, hogy az alkotók is épp erre készültek. Mindent megtettek, hogy lekenyerezzenek bennünket, de sajnos, ami el tudott romlani, az el is romlott. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez