Volt egy évtized, amikor semmit se kellett csinálni, egy hotelban laktunk, sokat tévéztünk, szociális életet éltünk, mindig volt meleg ebéd, de nem nagyon kellett mosogatni. Én is jól éreztem magam a kilencvenes években. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A NOSZTALGIA HÁNYTAT, MINT EGY ASZTAL PIA Kilencvenizmus – Vissza a 90-es évekbe!
Tovább a cikkhez