A következő körkép pillanatkép inkább, s a könyvrovat szerkesztője (ksz), bár rögzít egy felülről készített képet, nem helyezi fölébe magát embertársainak (hisz megpróbálkozik a lehetetlennek bizonyuló feladattal: a kézfertőtlenítő folyadék beszerzésével).

 

A piac első látásra nyugodt pénteki délelőtt benyomását kelti, sehol a hiperekben hiperventilláló, kocsijukat ötvenes vécépapírhegyekkel, tízesével fóliázott lisztekkel, száraztészta-alakzatokkal tornyozók, akik persze életükben egyetlen piskótát nem sütöttek még, tömeg tehát nincs, de a hely néptelennek se mondható.

 

Viszont hús sincs. A ksz megfigyelése szerint az apokalipszis közelsége amúgy is sajátos arányosságban (fordított talán?) áll a sertéshús kaphatóságával. Nos, ha így, akkor tényleg közel a vég, mert pár megfáradt füstölt csülkön és szárazkás húsos csonton kívül sertéshús sehol sem kapható. A rugalmas ksz így majd borjúcombból készíti el a vasárnapi székelykáposztát, de hát egyszer élünk, nem? Kedvenc hentesei díjazzák rugalmasságát, egyben gondterhelten odasúgják: holnap reggel tessék jönni, jó korán, talán akkor szállítanak, de tetszik tudni, nem tudnak annyit vágni, mint amennyit vinnének. 

 

A középső, zöldséges fertály a civilizációs túlhabzás és az ünnep előtti kifosztottság képét mutatja: minden van, fonnyadtnak még nem mondható, de kicsit már ráncos paprikák, paradicsomok, árnyalatnyit puhult retkek vannak az árusok előtt egyébként tökéletesen kielégítő mennyiségben. A konzumerizmus máskor fel sem tűnő jelei, a friss articsóka, papaya, a repülős mangó (ami előző nap érkezik repülővel, tehát tökéletesen éretten, nem kell, mint a normál mangót hetekig a konyhában tutujgatni, amíg beérés helyett sunyin megrohad) most némileg átértelmeződnek. Több helyütt kapható friss málna – még és nem már! – ez nem import, de az abszurd netovábbja málnabokrokat fóliasátor alatt tartogatni. A málna rajongói, mint például a ksz, azzal érvelhetnek, hogy ehhez viszont nem kell repülő.

 

Maszkban egyvalaki jár-kel csak, de egyrészt maszkot sem kapni, másrészt amúgy is teljesen fölösleges, harmadrészt ez mégsem egy Robin Cook-film forgatási helyszíne.

 

Itt nem részletezendő dietetikai okokból a ksz beugrik a bioboltba (jól van, hát kukoricaliszt kellett). Ez a helyszín, ki tudja, miért, stabil és megbízható terepe a furcsa alakok és konteók felbukkanásának. Felhalmozók itt sincsenek, de a bejáratot egy szkájkalapos úr támasztja, és szaporán duruzsol valakinek: – Mondom én, hogy az amerikaiak küldték ránk! Úgy higgye el, ez még csak a kezdet, jön majd az ebola is, meg ki tudja, mi! – A ksz illetlenül felröhög, és az úr lesújtó pillantásától kísérve távozik.

 

Ideje végre feltérképezni az emeletet is, várnak a feladatok. A posta morcosan várakozó tömegét a ksz kikerüli, szegények, hát levelet, csekket feladni járvány idején is kell, az élet nem állhat meg. Vagy de. A máskor zsúfolt kávézóban és a vietnámi levesezőben egy lélek sincs, és a galérián sorjázó szintén vietnámi ruhaboltok is néptelenek, hiába csábít az akciósan kihelyezett jégergatya, a műanyagklumpa és a megújult tavaszi művirágkészlet. Kong az ürességtől a valamilyen irányultságú, de nagyon egészséges táplálkozási szaküzlet, pultján a túltermelés karácsonyi maradékai: szaloncukorkupacok több színben. A túloldalon vannak a háztartási és illatszerboltok, a ksz kis híján célt téveszt, mert majdnem enged a Derecskei fenséges felirat csábításának, végül azonban lelkiismeretesen sorra veszi a háztartási boltokat. A harmadik sikertelen kísérlet után – belép a boltba, köszön, száját szóra nyitná, de a pulton könyöklő asszony megelőzi: ne is kérdezze, nincs. Nyilván hogy kézfertőtlenítő. A negyedik hely asszonya igazi buddhista tanításban részesíti a csüggedő ksz-t: – Nincs. Nem is lesz. Törődjön bele. – Világos beszéd. Még egy tétova pillantás az ötödik hely irányába, itt a vietnámi kereskedőasszony azzal biztatja vevőjét, hogy hétfőn érkezik a vágyott lötty, igaz, hatszoros áron. Eközben alkalmazottja az öblítős polcnak támaszkodva önfeledten piszkálja az orrát. A ksz ekkor szociálisan distancírozza (social distancing) magát, a hiánygazdálkodásból visszatér a földszintre és két csokor medvehagyma vásárlásával koronázza (hm) látogatását.

 

¡No pasarán!