Az érzelmek felszabadítása (szerk. Járó Katalin)
2020.06.11.

„A tranzakcióanalízis a mai gyakorlati pszichológia egyik integratív irányzata. Egyszerre foglalkozik az ember úgynevezett belső feszültségeivel és az emberek közti viszonnyal”. A könyv ennek az irányzatnak harminc éves hazai történetét foglalja össze elméleti írások és esettanulmányok segítségével. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.

Az emberi élet egyik nagy paradoxona, hogy az eseményeket és más emberekhez fűződő viszonyainkat nem a maguk valóságában, hanem érzelmeink által színezett módon éljük meg. A pozitív érzelmek paroxizmusát a boldog kapcsolatban, a kreatív kiteljesedésben, és a negatív érzelmek tombolását a kudarcban, a megcsalatottságban, a gyászban. Néha azt kívánjuk, bárcsak kevésbé kínoznának meg bennünket az érzelmek, de a tökéletes nyugalom, az érzelemmentesség elérhetetlen, s ha mégis, nem az egészség, hanem a betegség jele.

Mit jelent az érzelmek felszabadítása? Ahogy Bagdy Emőke pszichológiaprofesszor mondja: „Lelki életünk és együttélésünk összetevőinek megértése, tudatosítása, értelmezése, önismereti és társismereti rendezése, zavarainak gyógyítása”. Ezt ígéri a könyv, s ez csakugyan jól hangzik.

Az olvasót vonzó megfogalmazás után talán idegenül hat az alcímben szereplő tranzakcióanalízis szó. Ha azonban az irányzat atyjának, Eric Berne-nek magyarul is többször kiadott sikerkönyveire gondolunk az emberi játszmákról, az énállapotokról és a sorskönyvről, megoldódik a rejtély. A tranzakcióanalízis (TA) feltáró terápia, amely a megértés, az önismeret támogatására számos metaforát, szimbólumot, mesét alkalmaz. Az ember hajlamos arra, hogy megragadjon egy számára kényelmesnek tűnő, függő állapotban, ezt szolgálják a Berne által leírt játszmák. Játszma zajlik a felnőtt felelősséget vállalni nem akaró fiatal és a szülői ház fészekmelegét számára biztosító anya, az alkoholista és ezt az állapotot tartósító házastársa között.

A tranzakciós terápia célja az, hogy a kliens feladja a játszmákat, elszakadjon a sorskönyvében rögzített szülői parancsoktól, független és autonóm személyiséggé váljék. Berne életművét annak idején nálunk is nagy szakmai érdeklődés fogadta. Elsősorban Buda Béla professzor és tanítványai fogadták el ennek a fogalomrendszernek a kihívását és építették be segítő munkájukba a tranzakcióanalízist. Pléh Csaba akadémikus így jellemzi az irányzatot: „A tranzakcióanalízis a mai gyakorlati pszichológia egyik integratív irányzata. Egyszerre foglalkozik az ember úgynevezett belső feszültségeivel és az emberek közti viszonnyal.

A könyv – egy sorozat harmadik köteteként – ennek az irányzatnak harminc éves hazai történetét foglalja össze elméleti írások és esettanulmányok segítségével. Az olvasót a kötet tematikájába Juhász Erzsébet alapos írása vezeti be. Megmutatja, hogy a TA irányzathoz tartozó terápiák legfőbb célja a tudatosság, a spontaneitás és az intimitás növelése. A másik jellemzője a terápiát vezető szakember és a kliens közötti viszony egyenlősége, ezt elsősorban a nyílt kommunikáció segíti elő. Mivel az irányzat szaknyelve képszerű, szemléletes, elsajátítása nem jelent nehézséget a laikusok számára sem.

Juhász Erzsébet bevezető írása elsősorban a szakmai közönséghez, a pszichológia szakos egyetemistákhoz és a gyakorló pszichoterapeutákhoz szól. A szakmai képzést szolgálja a pszichoterápia folyamatának részletes leírása, különös tekintettel az első lépések sorrendjére és a minden terápiában kötelező szerződéskötésre és diagnózisállításra. A problémafeltárásban a TA-nak sajátos eszközei vannak, ilyen az énállapotok működését elemző egogram, a szükségleteket feltáró sztrókprogram és a sorskönyvi mátrix. A kezelési terv és a kezelés lezárása szintén sajátos vonásokat mutat, a terapeuta önképzése szintén. Ennek összefoglalása jól mutatja az irányzat optimizmusát: „Ha elég erősen akarod, bármit megtehetsz – és sikerülni fog.”

A következő fejezet esettanulmányai minden olvasót érdekelhetnek, hiszen maga vagy családtagjai által mindenki megélte már a serdülőkor nehézségeit, a kínzó traumákat, vergődött az alkohol fogságában, vagy próbálta szeretteit kimenteni belőle. Túri Zoltánnak az elhúzódó serdülőkorról szóló írása roppant aktuális, hiszen éppen napjainkban találkozunk sok olyan ifjú emberrel, fiúval, lánnyal egyaránt, akik nem kívánnak kiköltözni a védettséget nyújtó családi fészekből, nem tűznek maguk elé távlati célokat, és csak a mának élnek. Vannak olyanok is, akik már családot alapítottak, önállóan élnek, látszatra minden rendben van velük, de lelkük mélyén mégsem sikerült lezárniuk a gyermekkori kötődést a szülőkhöz, és kialakítaniuk a felelős felnőtt életvitelt. A terápia feltárja a megkésett fejlődés okait, és erőt ad a klienseknek ahhoz, hogy a környezet elvárásaitól viszonylag független, egészséges identitást alakítsanak ki maguknak.

Az elme és a test elválaszthatatlanul szoros kapcsolatát mutatja, hogy a különféle mozgásformák kedvezően alakíthatják az emberek viszonyát saját magukhoz és környezetük szereplőihez. Simon György írása egy hastáncot tanuló csoporttal végzett TA terápia tanulságairól számol be. Ez a keleti tánc nemcsak a test izmai feletti uralmat tanítja meg a kezdőknek, hanem az önismeret addig elérhetetlen forrásait is feltárja számukra. A terápia azzal zárult, hogy a csoporttagok testtudatossága megnőtt, lefogytak, könnyedebben mozogtak, s ezzel egyidejűleg önérvényesítő fegyvertáruk is bővült.

Az alkoholizmus ördögi köreit tárja fel Valkai Zsuzsa tanulmánya. Legtöbben azért nyúlnak a pohárhoz, hogy tompítsák lelki fájdalmaikat, kisebbségi érzésüket. Az alkohol ideig-óráig segít is, de a kijózanodás után bekövetkezik a szégyenérzet, amelynek elfojtására megint az alkohol kínálkozik. A függőség előbb-utóbb súlyos testi tünetekhez is vezet, és letenni a poharat nagyon nehéz, általában csak szakszerű segítséggel lehetséges. A leszokást megnehezítik a TA fogalomtára szerinti „helyettesítő érzelmek”, amelyek leplezik a valódi mozgatórugókat a kliens, sőt a támogató családtagok elől is.

Az igazságügyi szakértő Valkai Zsuzsa egy sorozatgyilkos sötét világába vezeti be az olvasót. Tamás, a négyszeres gyilkos súlyos örökséget kapott kegyetlen apjától és tehetetlen anyjától. Agresszív gondolatok, tettek határozták meg az egész életét. A továbbiakban olyan baráti kört választott magának, amelyet bűnözői csoporttá alakítva vezérként uralhatott. A tágabb társadalmi környezet nem figyelt fel erre, nem szakította meg az ördögi kört. Mindez csak magyarázza a gyilkolásba torkolló folyamatot, de nem menti fel Tamást és társait az erkölcsi felelősség alól.

A tranzakcióanalízis alkalmas arra is, hogy segítsen klinikai problémák – étkezési zavarok, gyermekbántalmazás, szexuális abúzus – által érintetteken. Ugyancsak mindannyiunknak ismerős a vizsgadrukk gyomorszorító érzése, amely a sikeres vizsga után nyomtalanul elmúlik. Sokak számára viszont akkora testi-lelki szenvedést okoz ez a helyzet, hogy megfutamodnak a megpróbáltatás elől, ez pedig egész szakmai életüket ellehetetleníti. Szertics Péter írása arról szól, hogyan lehet terápiás segítséggel legyőzni a túlzott szorongást.

A TA irányzat képviselői sikerrel segítenek a bántalmazott gyerekeken. A bántalmazás sokszor már nem testi erőszakot jelent, hanem a cybertérben megjelenő névtelen fenyegetőzést, gúnyolódást. Ezek néha az öngyilkosságig károsítják az érintettek önértékelését, a terápia célja elsősorban ennek helyreállítása.

A súlyos betegség megviseli a beteg testét és lelkét is. A betegséget gyógyító orvos és a lelki erőnlétet karban tartani igyekvő pszichológus együttműködése a gyógyulni kívánó beteggel kiutat jelenthet a magára maradottság nyomasztó érzéséből és megerősítheti az egyéni tartalékokat.

Korunk kihívásaihoz tartozik a migráció kérdésköre is. Ez elsősorban azokat érinti, akik kénytelenek hazájukból elmenekülni, különösen, ha a menekülés során brutális üldöztetésnek, kínzásoknak voltak kitéve. A túlélésért folytatott harc során súlyosan sérül személyiségük. A velük foglalkozó terapeuták elsődleges célja a személyiség belső harmóniájának helyreállítása.

A globalizált világ azokat is új kihívások elé állítja, akik szülőföldjükön maradnak. Szembesülnek azzal, hogy lakókörnyezetükben más országokból, sőt kontinensekről érkezett emberek települnek le. Az európai településeket egyre inkább az etnikai és kulturális sokszínűség jellemzi, ez pedig számos konfliktus forrása lehet. Az egymás elfogadásának kultúráját a terápiák segítenek elterjeszteni, de általánossá csak akkor válik, ha a közösség nagy része csatlakozik hozzá.

Ezek az olvasmányok fejlesztik önismeretünket, mindenkihez szólnak. Juhász Erzsébetnek az esetleírásokat keretbe foglaló hosszabb tanulmányai viszont elsősorban a szakértők számára szolgálnak ismeretforrásul és az önfejlesztést elősegítő impulzusul.

Járó Katalin tanulmánya egy több évtizedes sikeres pálya tapasztalatai alapján szól a szakmai önismeretről és önfejlesztésről. Mint írja, a segítő szakmák művelőinek – ide tartoznak a pszichológusok, a védőnők, a szociális munkások, tágabban véve a pedagógusok is – állandóan szembe kell nézniük saját hibáikkal. Csak a hibák felismerése, létrejöttük elemzése és a következtetések levonása a biztosítéka annak, hogy szakemberként egyre hatékonyabban tudjanak működni.

Az érzelmek felszabadításáról szóló könyv ajánlható minden lélektani érdeklődésű olvasónak. Különös haszonnal forgathatják a pszichológia tudományával ismerkedő egyetemisták, doktoranduszok, a segítő szakmák művelői, de új felismerésekkel szolgál gyakorlott szakemberek számára is.

Szerző:  Bagdy Emőke,  Szerző:  Járó Katalin,  Szerző:  Juhász Erzsébet,  Szerző:  Valkai Zsuzsa,  Szerző:  Túri Zoltán,  Szerző:  Simon György,  Szerző:  Szamosi Judit,  Szerző:  Szertics Péter,  Szerző:  Kiss Miklós,  Szerző:  Papp Ágnes,  Szerző:  Vígh Zsófi,  Szerkesztő:  Járó Katalin,  Cím:  Az érzelmek felszabadítása - a tranzakcióanalízis a lelki egészségért,  Kiadó:  Tarsoly kiadó,  Kiadás éve:  2019,  Oldalszám:  394 oldal,  Ár:  3900 Ft