A Diskurzus Baranya megye kulturális és önkormányzati információs lapja, immár tizenhét éve. Utcai és egyéb újságárusoknál nem kapható, ezért ár sincs feltüntetve rajta: értékét csupán tartalmával mérhetjük. Mielőtt belelapoznánk az átlagosan 12 oldalból álló, havonta megjelenő nyomtatott termékbe, érdemes elidőzni kicsit a címnél – nem a Diskurzusnál, mert az indokolatlanul messzire vezetne, hanem – a „kulturális és önkormányzati” merésznek tűnő mellérendelő szókapcsolatnál. Hogy a két jelző ilyen közel került egymáshoz, már önmagában sem mindennapi gesztus, és igazi agytornát jelent a köztük lévő kapcsolat megfejtése. Hiszen egy kulturális információs lap és egy önkormányzati információs lap más olvasótábort, tartalmat és retorikát feltételez. A Diskurzus viszont nagyon merészen arra vállalkozik, hogy a legdélibb megyében történő művészeti és közigazgatási eseményeket egyazon a fórumon tárgyalja.
A lap Baranya megye kultúrpolitikájának kistükre. A tükör egyik jellegzetessége, hogy erősen homogén kulturális valóságot mutat. A kultúrpolitikai szelekció során a cikkek mennyiségét tekintve kiemelt szereppel bír a népi, az énekkari kultúra és a hagyományőrzés. Az alternatív művészeti megnyilvánulások szinte alig kapnak helyet a lapban. Az írások jelentős részét a lap kiadója, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ által szervezett kulturális eseményekről szóló tudósítások teszik ki. Így válik lehetségessé, hogy a központban megvalósult konferencia jegyzőkönyvét három teljes oldalon keresztül olvashatjuk a márciusi számban. A publicisztikai műfajokat – elsősorban híreket, tudósításokat, riportokat, jegyzeteket – megidéző írásokat nagy felületet elfoglaló képanyag egészíti ki. A fotók általában mélabús csendéletek vagy zsánerképek (békés folyópart, magányos pad, fejfa, búzaföldön álló lány, kosár pogácsa), melyek a falusi turizmust népszerűsítő kiadványokkal elegyednek diskurzusba.
A művészeti programokról szóló anyagok mellett a lap az aktuális önkormányzati eseményekről is rendszeresen beszámol, például a Baranya Megyei Közgyűlés üléseinek kultúrát érintő döntéseiről vagy éppen egy új kulturális- és sportlétesítmény átadásáról. Állandó rovatnak tekinthetők a különféle pályázati felhívások és az adott hónapra vonatkozó megyei kulturális és idegenforgalmi programok listája, ahol érthetetlen okokból a programok helyszínénél csak a település neve olvasható. Ha szeretnénk elmenni a rendezvényre, telefonon érdeklődhetünk a pontos földrajzi koordináták felől. Ha tehetném, itt most megállnék, és nem folytatnám az utazást le, dél felé − egészen a nyelvi szintig.
 Diskurzus, 2007. december |
Mert amit a Diskurzus a magyar nyelvvel művel, azt nevezhetnénk akár önfeledt mediterrán szövegkezelési technikának vagy új nyelvújítási törekvésnek, ám inkább arról lehet szó, hogy az egyébként is alulstilizált szövegek nem esnek át szerkesztési- és korrektúrafázison. Csak így lehetséges, hogy párjuk nélkül maradt idézőjelek, elszabadult kötő- és gondolatjelek, szertelen kis- és nagy kezdőbetűk népesítik be ezt a sajátos szövegvilágot. Illusztrációként álljon itt egy példa, a Moveast pécsi nemzetközi filmes találkozóról, a ’Movest. Pécs filmfőváros volt’ címmel közölt főszerkesztői cikk bevezető és záró soraiból: „Egy hétig filmfőváros volt a baranyai megyeszékhely, itt rendezték a Movest nemzetközi filmfesztivált. A Movest betűszó egyébként a mozi angol neve, a move, illetve a kelet, az east összevonásából származik, és tökéletesen fedi azt, amiről az egy hét szólt. 14 közép-kelet európai ország több, mint száz filmje vett részt a megmérettetésen. A szakma fóruma volt, és természetesen a közönségé, mely közönség tobzódhatott a látnivalókban.” És a záró gondolat: „Zsigmond Vilmos hovatovább legenda: nem is csak az Oscar díj, vagy a maga mögött tudott számos kiváló alkotás, az amerikai karrier okán. Akik részt vettek a vele megrendezett közönségtalálkozón, igazolhatják – hovatovább lenyűgöző szerénysége és alázata miatt, valamikor magyar mesterei, elsősorban Illés György előtt.”