A moszkvai Magyar Intézet ünnepelni jött a könyvfesztiválra: megmutatni azt a több mint félszáz kötetet, amely az utóbbi évek során látott napvilágot az intézet közreműködésével, orosz kiadók gondozásában. S ahogy az bensőséges ünnepekkor szokás, Kiss Ilona intézetigazgató, a könyvkiadási program vezetője vendégül látta a jeles szerzőket (Méray Tibor, Kornai János, Esterházy Péter) és fordítóikat (Vjacseszlav Szereda, Tatjána Voronkina, Igor Guszev, Okszana Jakimenko, Darja Anyiszimova, Jelena Rozskova). Meghívót kaptak a magyar könyvek orosz kiadóinak vezetői, s így a fesztivál a legjelentősebb orosz könyvkiadók vezérkarának mutathatta föl kínálatát. Az egyes standon bemutatkozott forráskiadványaival és monográfia-sorozataival a 20. századi magyar történelem feltárásában nélkülözhetetlen kötetek sorának gondozója, a ROSSZPEN, bölcseleti művek kiadói, a Tri kvadrata és a Logos, illetve a magyar klasszikusok gazdája, a Vagrius, valamint kortárs írók, köztük Esterházy Péter orosz kiadója, az NLO.
 Pillanatkép a könyvfesztiválról |
„Nem nagy könyvtár, de igen értékes” – így jellemezte az oroszországi magyar könyvtermést Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Verseskötetek Balassitól Petőfin át József Attiláig, a magyar próza remekei Az arany embertől Örkény-egypercesekig és a Sinistra körzetig, ifjúsági irodalom A Pál utcai fiúktól Mosonyi Aliz és Békés Pál köteteiig, s mellette a magyar társadalomtudomány jelesei Bibótól Kornaiig. (Az orosz kultúrához kapcsolódó, ugyanakkor a magyar könyvtermés javát reprezentáló, fordításra kiszemelt művek értő válogatása többek között Szilágyi Ákosnak köszönhető.) Másfél évtizednyi szünet után a magyar kultúra visszatért az orosz intellektuális (könyv)piacra, Moszkva mellett az Oroszország-szerte működő Magyar Pontok révén a regionális központokba is.
A rendszerváltás és a Szovjetunió széthullása utáni zavaros időszak után mára többé-kevésbé helyreálltak a két könyvkultúra közötti kapcsolatok, az internet nyújtotta informálódási és beszerzési lehetőségekkel jelentősen egyszerűsödött a kiadványok közötti tájékozódás és a kötetekhez való hozzájutás is, a hatalmas oroszországi könyvkínálatban azonban elkél az eligazító segítség. Erre teremtettek alkalmat a fesztivál idején zajló standprogramok, melyek székek híján időnként szó szerint is próbára tették a közönség állóképességét. Az egyes standot jövőre bátran beköltöztethetjük az egyik klubterembe, izgalmas téma, rangos vendég és lelkes közönség lesz bőven.
A fesztivál ideje alatt a stand valódi találkozóhellyé vált: otthonra találtak itt a magyarországi orosz nyelvű publikációk, a hazai ruszisztikai műhelyek kiadványai csakúgy, mint a vezető orosz kiadók legfrissebb, magyar szemszögből is izgalmas kötetei. Mellettük szerényen meghúzódtak az ünnepeltek is, az Oroszországban a közelmúltban orosz nyelven megjelent magyar művek. A Szvák Gyula létrehozta Alapítvány az orosz nyelvért és kultúráért által tavaly alapított Az év ruszistája díj első kitüntetettje, Han Anna sorozatszerkesztőként, az Investigationes Russicae köteteivel volt jelen. A hazai szakkönyvtermést a szerkesztőként és fordítóként egyaránt ismert Hetényi Zsuzsa mutatta be – az újraéledő és könyvészeti minőségében is örvendetes színvonalemelkedést mutató hazai orosz nyelvű könyvkiadás áttekintése alig fért bele az erre szánt egy órába. Rendszeresen jelentet meg orosz nyelven köteteket a Magyar Ruszisztikai Központ (Russica Pannonica), az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola (Investigationes Russicae), az ELTE BTK Műfordítói Műhelye (Dolce Filologia) és a Debreceni Egyetem is (Az orosz posztmodern).
 Kornai János: A gondolat erejével. Orosz kiadás |
A mozgás persze kétirányú, s bár a könyvfesztiválon a cirill betűs magyarok jelentek meg nagy hangsúllyal, a kiadói standokon éppúgy megtalálhatók voltak a modern orosz irodalom prominensei vagy épp botrányhősei a rendszerváltást „túlélő” megszállott ruszisták és az utóbbi évtizedben föltűnt fiatal fordítógeneráció interpretációjában. A 2004-2005-ös orosz-magyar kulturális évad itthon is áttörést hozott: egyre több orosz szerző, klasszikusok és kortárs írók egyaránt visszatértek a könyvesboltok polcaira.
Kezdetben mintha hiánypótlásról lett volna szó; olyan művek megjelentetéséről, amelyek nem láthattak napvilágot a Szovjetunió fennállása idején, de a glasznoszty és a peresztrojka felpörgetett kiadási tempójában végre eljuthattak hozzánk is. Aztán teltek az évek, és az elmúlt évtized során a maga sokszínűségében megjelent a kortárs orosz irodalom a magyar könyvkereskedelemben. A fesztiválon vendégként is fellépő Jevgenyij Popovon kívül Dmitrij Prigov, Vlagyimir Szorokin, Viktor Jerofejev, Vlagyimir Vojnovics, Szergej Dovlatov, Tatyjana Tolsztaja, Borisz Akunyin, Ljudmila Ulickaja kötetei ott voltak a vásárban. Nem koncentráltan, hanem a kultúra természetes részeként, a nagy könyves cégek és fontos kiadók pavilonjaiban mindenütt. Nem hatalmi szóval, nem is tiltott gyümölcsként, egyszerűen „csak” a minőség, a megkerülhetetlenség okán.
 Igor Szavolszkij |
„A sárospataki könyvek visszatérnek Nyizsnyij Novgorodba” – mondta Igor Szavolszkij orosz nagykövet A könyv négyszögesítése című, nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen, ami a szerzők és kiadók, fordítók és könyvtárosok nézőpontjából volt hivatott áttekinteni a magyar kultúra oroszországi megjelenítésének legutóbbi időszakát. A közönség megértő mosollyal nyugtázta a magyarul szóló követ vélt nyelvbotlását, hiszen az utóbbi évek egyik legnagyobb kultúrdiplomáciai sikereként élhettük meg a pataki könyvek hazaérkezését. Ám kiderült, nincs tévedés: a Balassi Kiadó gondozásában már elkészült az első „nyizsnyiji” kötet, Balassi Bálint Beteg lelkeknek való füves kertecske c. művének faximile kiadása. Mint Monok István, az OSZK, és Jekatyerina Genyijeva, a Rudomino Idegennyelvű Könyvtár igazgatója kifejtette, a ’sárospataki folyamat’ a kulturális kapcsolatok újraélesztésének és új tartalommal való megtöltésének szinonimájává vált.
A könyveknek is megvan a maguk ideje – figyelmeztetett aztán Esterházy Péter arra utalva, hogy Kornai János könyve, A gondolat erejével megjelenésekor szinte berobbant az orosz köztudatba. Míg a Hiány a cenzúra miatt nem épülhetett be az orosz gazdasági gondolkodásba, a friss Kornai-kötet két évvel a hazai kiadás után már oroszul is kapható. Intő példa ez: a külföldi megjelentetés, különösen társadalomtudományi munkák esetében nem halasztható. A folytatásra van remény: az idén 50 millió forint állami támogatás jut magyar szerzők műveinek külföldi megjelentetéséhez. A történelemi, társadalomtudományi témák iránt óriási az érdeklődés Oroszországban, jól jelzi ezt Rainer M. János vagy Méray Tibor most megjelent Nagy Imre-könyvének sikere. Közös történelmi múltunk földolgozása is mozgatja a könyvkiadást: 1956 vagy a sztálinizmus számtalan levéltári forrása vált és válik hozzáférhetővé.
 Esterházy Péter |
„Ha lenne egy másik életem, orosz író szeretnék lenni” – idézte föl a moszkvai sajtótájékoztatón elhangzott bon mot-ját Esterházy. A Harmonia Caelestis orosz kiadását idén februárban mutatták be Moszkvában és Szentpéterváron, Vjacseszlav Szereda fordításában, s már készül a Javított kiadás is. A mű jelentős kritikai visszhangot kapott, megjelenése apropóján pedig a fiatal orosz zeneszerző, Jaroszlav Szudzilovszkij a címadó zenemű és a regény nyomán megkomponálta a maga Harmonia Caelestisét, melyet az esemény zárlataként előadott az IKZE Ensemble Madaras Gergely vezényletével.
A magyar könyvek tehát megérkeztek Oroszországba. Nem kell nekik egyelőre hatalmas könyvszekrény: két sorban elférnek, a polc vége még szabadon is marad. A következő évek termésének megvan a helye.