Made in Hungary 1880–2010 / FUGA
2011.06.06.

Az Árpád sínautóbusz és a Saturnus étkészlet a design iránt érdeklődők számára kötelező tételek. A Fabulont, az Ikarus buszt, a Rubik-kockát még azok is ismerik, akik a magyar formatervezés eredményeit kevésbé tartják számon. A hiányosságok pótolhatóak a FUGA kiállításán. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.

Litracon
Litracon
A bemutatott anyag Ernyey Gyula belsőépítésznek, ipari formatervezőnek, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatójának a munkája. Ernyey a magyar formatervezés történetének egyik legavatottabb szakértője, az ő gyűjteményéből került kiválasztásra az a mintegy nyolcvan tárgy, amely részben színes tablókon, részben tizenöt vitrinben, élőben is látható. A legidősebb résztvevő a Zsolnay-féle Rothschild teás- és kávéskészlet, a legifjabb pedig a shanghai kiállítás magyar pavilonjának központi témája, a Gömböc, illetve az Antro-csoport Solo hibridautója és Moveo elektromos robogója. A kettő között négy periódusra szakaszolva mutatkozik be a magyar design világhírre szert tett, arra méltó, vagy arra csak áhítozó tárgyainak arzenálja.

A kiállítást megnyitó Rubik Ernő elmondta, hogy Made in Hungary címmel a Rubik Innovációs Alapítvány kiadásában jelent meg 1993-ban az a könyv, amely a FUGÁ-ban látható kiállítás alapjául szolgál (bővebben l. itt - a szerk.) Ernyey Gyula a rendszerváltás után időszerűnek érezte egy, a magyar formatervezés 150 évét összegző album megjelentetését. Némi csalódással vette tudomásul, hogy az ipar szereplői – akik a designban végre lehetőséget láthattak volna – közömbösek voltak a kezdeményezés iránt, így a könyv végül angol nyelven jelent meg, és jutott el külföldi oktatási intézmények, könyvtárak polcaira. 

A Ganz motorvonat terve
A Ganz motorvonat terve
A missziónak tekintett feladatot, vagyis a magyar design eredményeinek népszerűsítését tovább folytatva, 2005-től kezdődően vándorkiállítás járta be a régió társintézményeit. Elsőként Lengyelországban - Krakkóban és Varsóban -, majd a Baltikumban - Rigában, Tallinnban és Vilniusban -, tavalyelőtt pedig Romániában - Temesváron, Kolozsváron és Bukarestben – mutatkozott be. A tárlat Budapesten most látható első ízben – sajnos csak angol nyelvű feliratokkal. A tablók röviden magyarázzák a tárgyak keletkezési körülményeit, ismertetik tervezőjüket, tájékoztatnak a termékek további sorsáról – mindezt jó lenne magyarul is olvasni. A mellékelt magyar nyelvű leporelló, amely a magyar design történetébe enged bepillantást, nem pótolja a tablók szövegét. Ernyey Gyula arra biztatja az érdeklődőket, hogy a szakirodalomból tájékozódjanak – részletes munkák akár a FUGA könyvesboltjában is találhatóak, és helyben olvashatóak.

A tablók és vitrinek nem csak ismert produktumokkal szembesítenek. Figyelemre méltó érdekesség például a tipográfia szerepeltetése – és ne csak a Pálma gumisarok lurkóira gondoljunk. Könyvek, folyóiratok címlapjai tanúskodnak a tervezőgrafika nívós múltjáról és közelmúltjáról, a Flóra szappannal fehérre mosott fekete hollókat pedig bizonyára sokan irigylik ma is. Meglepetésként hat az 1800-as évek végén készült Ganz motorvonat terve, amely 250 kilométeres sebességgel közlekedett volna Bécs és Budapest között, mint az első igazán áramvonalas magyar jármű, ám a vasútpálya megépítését megakadályozta a világháború, így a szupervonatok eme korai elődje magzati korban elhalt. 

Vajon hányan hallottak a pikáns nevű Goy Pen-ről, Goy Andor műszerésznek, Bíró László „társfeltalálójának” magyar gyártmányú tolláról, amelyből csak néhány darab maradt fenn? Hányan ismerik a Ganz kefékkel és más hasonló, rejtélyes rendeltetésű applikációkkal felszerelt, ijesztő külsejű, ám bizonyára nagyon hatékony takarítógépét? A kortársak se maradtak ki a válogatásból – Losonczy Áron átlátszó betonja, a világszabadalommal bíró Litracon és egy meghökkentő alakú sakk-készlet bizonyítja, hogy a kreativitás ma is a legféltettebb hungarikum lehetne. A tolható olló zseniális hatékonyságáról pedig saját kezűleg tanúskodhatom.

A kiállítás alapjául szolgáló könyv helyben megvásárolható, a válogatás pedig június végéig látható a belvárosban – két kávé közt érdemes a FUGÁ-ba betérni egy falat design kedvéért.

A kiállítás megtekinthető 2011. június 22-ig. 
Szerző: Zöldi Anna
Kiállítás:  Made in Hungary 1880–2010,  Helyszín:  FUGA - Budapesti Építészeti Központ,  Időpont:  2011. május 26 - június 22.,  Kurátor:  Ernyey Gyula
Megítélt támogatás: 5 000 000 Ft
Támogató: Építőművészeti Kollégium
A FUGA éves építészeti programjainak megvalósítására és kapcsolódó kiadványokra (2011)
Címkék: Ernyey Gyula, FUGA, MOME