K.V. Társulat: A Kitin Klán a Kertbe megy / FUGA
2010.12.13.

A K.V. Társulat elkészítette első gyerekelőadását. Megérte ennyi ideig várni, mert roppant eredeti és szellemes darab született. A Kitin Klán a Kertbe megy komplex környezetvédelmi program kicsiknek, tudatos vásárlóvá átnevelő program nagyoknak. Csápoljunk hát nekik! TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA.

A FUGA Építészeti Központba hiperaktív, antropomorf, éneklő rovarok költöztek. Egy harcias botsáska, egy szende bogáncslepke, egy segítőkész szentjánosbogárka, egy frusztrált ganajtúró bogár, egy nagypofájú döglégy, egy ugrabugra hőscincér, egy hiú katicabogár, egy kolerikus szitakötő és egy félelmetes pók. A látványtervezők, Kovács Nóra és Horváth Lilla zegzugos, kalandos kertté varázsolták a teret: mindenhonnan lombok hintáznak, ágacskák kanyarognak, sőt, még madárcsicsergés is hallatszik a távolból. A kiskorú nézőknek felocsúdni sincs idejük, máris a kalandok kellős közepén csücsülnek, alaposan belebonyolódva a készülődő hatalmi harcokba. A K.V. Társulat darabja azért is olyan magával ragadó, mert a gyerekek végig az események sodrásában vannak, a színészek munkára fogják őket, igénylik a segítségüket, Juhász Kristóf, a darab írója és Markó Róbert dramaturg gondoskodnak arról, hogy ne legyen lazsálás, valami feladat mindig akadjon, vigye svung az előadást. A kis nézők által körbefogott színpadon, kéztávolságra a gyerekektől sokkal intimebb hangulatú játék jön létre, mint amire egy klasszikus színházi tér lehetőséget adna.

A Kitin klán (Forrás: PORT.hu - FÜGE)
A Kitin Klán (Forrás: PORT.hu - FÜGE)
Bogi, a bájos bogáncslepke – Hegedűs Barbara – azzal kezdi, hogy pókhálóba akad, és perceken belül magába gabalyítja Sasát, a botsáskát – Juhász Kristóf – és Jánost, a szentjánosbogarat – Elek Ányos – is. De nincs idő szerelmi háromszögre, a három kalandor inkább összefog, és megalakítja a Kitin Klánt. Épp időben, mivel kiderül, hogy a kert tele van szeméttel, és a csúnyának és büdösnek csúfolt ganajtúró bogárka – Urbanovits Krisztina – és a kistermetű, de mindig balhéra kész szitakötő – Gombai-Nagy András – szépségápolási szereket gyárt a vegyi anyagokból, a többi rovar hiúságát, mohóságát és vásárlási tébolyát kihasználva. A katica aranyszínű négyzeteket kap ósdi pöttyei helyett, a hőscincér csáprágója pedig félméteresre nő. A kertet és lakóit csak egy alapos szemétszedés és némi gyógynövény segítségével lehet megmenteni, így a gyerekek dologra vannak fogva: igazi, illatos citromfüvet szagolhatnak, és segíthetnek megszabadítani a kertet a szeméttől.  

A karakterek tökéletesek: Bogi, a bogáncslepke-naiva briós frizurájából kis csápok merednek az ég felé, a döglégy szeme teaszűrőből van barkácsolva, a botsáska szögletességét egy régi, fából készült zollstock hangsúlyozza, a katica hercig kis kalapkában érkezik, a kicsúfolt ganajtúró csodás átváltozásakor egy méteres, zörgő, szemétből kikukázott aranystólába bugyolálja magát. A jelmezeknek – melyek feltehetően ismét Kovács Nórát és Horváth Lillát dicsérik – azért is van kiemelt jelentőségük, mert a hatszereplős darabban ketten több figurát is alakítanak: Száger Zsuzsanna hol hőscincérként pattan elő vehemensen hadonászva, hol katicabogárként illegeti magát, hol ősöreg pókként dünnyög bölcsen, Urbanovits Krisztina pedig szedett-vedett, harsány döglégyből avanzsál abroncsszoknyás potrohú pókká. A szereplők mindegyikének sajátos egyénisége van, Sasa harcművészeti bravúrjait meditációval váltogatja, a táncos jelenetekben pedig verhetetlen, Bugattiban, a ganajtúró bogárkában teljes lélektani dráma zajlik le, Bogi naiva külseje ellenére Charlie angyalának is beillene, a katica Audrey Heburn-stílusban szépeleg, Szita pedig félelmetes marketingcápa lenne, ha hagynák. A szereplők olykor dalra is fakadnak: a Kitin Klánnak saját, harcias indulója van, a ganajtúró gömböcskéjét görgetve énekel álmatagon, a botsáska hip-hop stílusban pörgeti a szavakat, olykor meg mintha csak egy édesbús bogár-musicalt hallgatnánk – a vicces műfaji kalandozásokat Zságer-Varga Ákos zeneszerző követte el.

Juhász Kristóf (alias Sasa) író-rendező darabja nagyon eredeti munka, mely bogármezbe bújtatott társadalmi szatíra is egyben. Görbe tükröt tart a fogyasztási mániának, a környezetszennyezésnek, a szépség fetisizálásának. Ami nagyon érdekes, hogy a kollektív szemétgyűjtésnél a gyerekek különféle kozmetikumokat vadásznak össze, de már automatikusan elfogadják, hogy mindenféle vegyszer szemét, így a samponok, spray-k, krémek is. Csak egy kislány kap vágyakozva a ganajtúró bogárka csillogó, aranyszínű stólája után. De nem csak a környezettudatos elkötelezettsége miatt érdemes dicsérni ezt az előadást, hiszen a különc karaktereket életre keltő színészek miatt működik az egész produkció olyan flottul, hogy kedvünk lenne odaterelni a FUGÁ-ba az összes ismerős kisgyereket.

Vö. Hompola Krisztina: Didaktikus mese 

Cím:  A Kitin Klán a Kertbe megy - mesedarab a környezetvédelemről gyerekeknek 5 – 10 éves korig,  Író, rendező:  Juhász Kristóf,  Dramaturg:  Markó Róbert,  Zeneszerző:  Zságer-Varga Ákos,  Zenei munkatárs:  Simon Attila,  Mozgás:  Elek Ányos,  Látvány:  Kovács Nóra, Horváth Lilla,  Szereplők:  Elek Ányos,  Gombai-Nagy András,  Hegedűs Barbara,  Juhász Kristóf,  Száger Zsuzsanna,  Urbanovits Krisztina
Megítélt támogatás: 900 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
Alkotói támogatás Juhász Kristófnak új színpadi mű megírására (2010)
További támogatás: 3 630 000 Ft
Támogató: Nemzeti Erőforrás Minisztérium
A K.V. Társulat 2010. évi működésére és a 2011. márciusáig tervezett működésének támogatása (2010) - a megítélt összeg 66 % -a