Az Experidance rendkívül populáris műfaja a „néptánc-show”, melynek a magyar táncvilág széles palettáján való elhelyezése zavarba ejtő szakmai kérdés. VIDA VIRÁG KRITIKÁJA.
A „találkozások városa”, Győr hatodik alkalommal adott randevút a magyar táncélet színe-javának. Teltházas, vastapsos előadásai nem mutatták, hogy a szervezőbizottság költségvetési nehézségekkel küzd. VIDA VIRÁG ÖSSZEFOGLALÓJA.
Pálosi István – szándéka szerint – vizsgálódásának középpontjába a „nemi identitástól független” embert állította. Ehhez nem csupán egy férfit/nőt, hanem egy uniszex jegyekkel bíró emberpárt alkotott. VIDA VIRÁG KRITIKÁJA.
A Szegedi Kortárs Balett A tudattalan című estjének megítélése szakmai és laikus szempontból, úgy fest, nem esik egybe. A veszprémi táncfesztivál közönségdíjas alkotásai felszínes csillogással arattak sikert a táncünnepen. VIDA VIRÁG KRITIKÁJA.
Az eredetileg két különálló táncművet, az Aino és a szívek, illetve a BL című koreográfiákat – a táncosként is színre lépő koreográfus és alkotótársai, Bánki Zsolt és Sólya Ádám, valamint Borlai Gergely – szünet nélkül játszották. VIDA VIRÁG ÍRÁSA.
„Jó szerencsét, semmi mást!” Zrínyi Miklós szavaival zárta a XI. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozót, ismertebb nevén a veszprémi táncfesztivált Jancsó Miklós filmrendező, a zsűri elnöke. VIDA VIRÁG CIKKE.
Harsány színek, harsány játék. Felvállalt rajzfilmvilág a színpadon; karikatúra-szerűen elrajzolt karakterekkel, show-business-be illő zenével, jelmezekkel és tánccal. Ilyenre formálta Egressy Zoltán gyermekdarabjának színpadi miliőjét Molnár-Keresztyén Gabriella rendező. VIDA VIRÁG CIKKE.