„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész. Mindig úgy érzem, hogy valamit tennem kell, állandó elégedetlenség és kielégítetlenség kínoz…” Térey János korai halála a fenti sorokat visszamenőleg is szorongató jelentéstöbblettel ruházza fel. Az író családja történetének mélyére ásott. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
Szarka Judit
„MIRE VALÓ EZ AZ EGÉSZ HÓBELEVANC?”
BIBLIAI REGÉNY Meir Shalev: Egy galamb és egy fiú
Meir Shalev kortárs izraeli szerző regénye két szálon fut, az egyik egy szerelmi szál, a másik egy összetett identitástörténet. A Biblia helyszínén, több idősíkon játszódó történet gazdag bibliai szimbolikával és utalásrendszerrel dolgozik. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
KITALÁLNI AZ ISTENT Szasa Filipenko: Vörös keresztek
“Mindaz, ami a lágerben történt, olyan buta, kegyetlen és tehetségtelen volt, hogy csak a mindenható létezése tudott megtartani engem. … Muszáj volt kitalálnom a fejemben az istent, akihez majd egyszer járulhatok, hogy magyarázatot követeljek.” SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
POLITIKAI LEKTŰR Ripp Zoltán: Vezeklés nélkül
„A politikai lektűr természetesen nagyon fontos egy ország életében, tisztáz, fölszabadít és így tovább – de hát ettől még az marad, ami: alkalmazott művészet” – írta Esterházy Péter. A fenti kritériumoknak próbál eleget tenni a tudós könyvtáros és politológus, Ripp Zoltán első regénye. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
RÓLUNK SZÓL A MESE Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát. Meseterápiás csoporttörténetek.
Boldizsár Ildikó több, mint harminc éve foglalkozik mesekutatással.Meseterápiás módszerei segítségével krízishelyzetek értelmezését és szabadulási útvonalainak feltérképezését valósítja meg. Új kötetében hat csoportterápiás esettanulmány leírásával invitál minket kószálásra mélységeink ösvényein. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
HÍG LATYAK A BESZÉD Robert Antelme: Emberfaj
Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
BŰNÖSSÉ VÁLVA Marguerite Duras: Fájdalom
„Tanuljatok meg olvasni: ezek szent szövegek”. Marguerite Duras Fájdalom című kötete a kimondás csillapíthatatlan vágyával járja körül a kimondhatatlant, az elbeszélhetetlent: a nácizmust. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
CAMUS-T KÉRJÜK A SZÍNPADRA! Kompolthy Zsigmond: Pannon pestis – képzelt regény
A jelen ábrázolására Kompolthy Zsigmond a szatíra műfaját vélte a legalkalmasabbnak. Látószögét egy képzelt regényben találja meg, onnan veszi szemügyre a pannon haláltáncot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
TÖRTÉNELMI LECKE, NEMCSAK FIÚKNAK Gyurkovics Tamás: Migrén
A Migrén című regény tétje a történelem abszurditásával szemben a személyes etikai autonómia visszavétele. Alakjai pontosan felvázoltak, nyelvhasználata, ritmusa arra inspirálja az olvasót, hogy szinte egyhuzamban elolvassa, és izgalommal várja a cselekmény fordulatait. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
AZ EMLÉKEZET, FELEJTÉS ÉS KÉPZELET LABIRINTUSÁBAN George Szirtes: Előhívás
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.