Pörög, közben meg folyamatosan építkezik, emeli a tétet a Wayward Pines. És hát feltesz jó pár fontos kérdést a szabadsággal kapcsolatban. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
Gera Márton
TÚL A KERÍTÉSEN
KÖNNYŰ, NYÁRI SÉTÁN „Így laktatok Ti…” – a poétika terei
Irodalmi szerelmeskönyvet olvasunk, az írók és költők életén alapuló színházi előadást nézünk, így tényleg csak halkan kérdezem: a műveiket azért elolvassuk? GERA MÁRTON ÍRÁSA.
EZ A MI KIS VILÁGUNK 33. Magyar Sajtófotó Kiállítás / Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Függetlenül a tematikai sokszínűségtől, és attól, hogy a látogató hol nevet, hol szörnyülködik, azt felesleges lenne tagadni, hogy amit az idei magyar sajtófotó kiállításon látunk, az bizony látlelet a máról. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
A XXI. SZÁZAD ÜGYVÉDJEI Better Call Saul
Breaking Bad-szűzként megnézni az előzménysorozatot, a Better Call Sault, merész vállalkozás. Ám az első évad megtekintése után bátran állíthatom: piszkosul élvezetes dolog. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
TUDOD, HOGY VAN BOCSÁNAT How to Get Away with Murder
Nem nagyon van mentség: ritkán látni ekkora mélyrepülést, mint a How to Get Away with Murder esetében. Szeptemberben az egyik legígéretesebb sorozatként indult, most meg ott tartunk, hogy az egyik tucatszériaként emlegetjük. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
A ZENE DZSUNGELÉBEN Mozart in the Jungle
Pár éve még el sem lehetett volna képzelni, hogy valaha egy klasszikus zenei komédia fog futni a tévében. Pedig a Mozart in the Jungle műfaji meghatározása ez. A szereplők hivatásos zenészek, közben meg pontosan olyan gyarlók, mint bárki más. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.