Megígértem magamnak, hogy nem veszek össze Emesével. Illetve azt is megfogadtam a még éppen tűző napfényen állva, hogy szerény leszek, visszafogott és keresztényi természetű. Ne ossza az ember az észt, ne kivagyiskodjon, ha sörről van szó. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Darvasi László
EMESE, ÉN ÉS A SÖR
BUKÁS A fecsegő potyautas 69.
Nem nagyon töröltem még telefonszámot. Mindig átvittem a következő készülékre az aktuális fölhozatalt. De most, hogy csökkentsem a káoszt, meg kellett tennem, mert minden számot és nevet meg kellett nézni, hogy beillesszek egy 36-ot, + jelet oda előre, amit még az okos szerelő fiúk se tudtak megtenni, és volt cca. négyszáz eset. És egyszer csak jönni kezdtek a halottak. DARVASI LÁSZLÓ ÍRÁSA.
PIZSAMÁBAN JUT ESZEMBE, MI VOLT TEGNAP A fecsegő potyautas 68.
„Ez különben énnálam, és nem tudom, másnál hogyan működik, elég megbízható érzés. Ha nem jut az eszembe reggel – és még csíkos pizsamás kiszerelésben – a tegnapi film, a tegnapi színpadi produkció, akkor talán baj van. Akkor az a művészeti esemény nem csinálta a legkisebb kavarodást sem énbennem.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
KULTURÁLT BALKONOM A fecsegő potyautas 67.
Olyan lakást vettem iksz esztendőkkel ezelőtt, amelynek igencsak kedves, viszonylag terebélyes balkonja volt. Van. Úgynevezett erkély, de azért egy Rómeó – negyedik em. – nem föltétlenül bírna vele. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
IRODALMI LÉNYEK A fecsegő potyautas 66.
„Egyszerre csak azt mondta az a költő, hogy de ő eddig soha nem kapott díjat. Semmilyen díjat. Halkan mondta. De nem vádlón, bár rezignáció biztos volt a hangjában. Nem volt fiatal ember, nő. Énnekem ez a könnyen elszürkéllő félmondat nagyon megmaradt.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
A FÉL DISZNÓ KULTÚRÁJA A fecsegő potyautas 65.
„Inkább a bonyolultabb utat választja tehát a tulajdonos, amikor ad. Amire én azt mondom, a pénz olyan dolog, hogy már megjárta a maga rögös, kalandos útját, és tiszta, mint kishúgunk alsóneműje a hipózás után, a disznóhús pedig lehet mindenféle külön egyezmények, árukapcsolások révén olcsóbb, mint amennyit ér máskülönben…” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
ÖREG SZÍNÉSZEK A fecsegő potyautas 64.
„Ma a rendezés csiliviliségben relativizálódik, a színészi jelenlét elveszni látszik, elhomályosodik az intim, semmivel nem pótólható humanista tett, úgy értem, a hús-vér megformálása. Mert a pukkanás, a durranás, a petárda, a fényjáték, a repülés, a szaladgálás, a konfetti, a stílbravúr, a kivetítő semmivel nem tudja pótolni azt a rémületes csöndet, zihálást, tétovaságot és elhagyatottságot, amit egy öreg hazug test okozhat a színpadon.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
TÁJKÉPEK MÁNDYVAL, MÁCSAI ISTVÁNNAL A fecsegő potyautas 63.
„Például csendéletet soha nem sikerült írnom. Mert, akár Mándynál, mindig belebeszélt a kompozícióba valaki vagy valami, egy feslett kabát, egy kifogyott toll, egy lottószelvény, aki megint lófaszt se nyert, egy ember, aki azért volt ismerős, mert soha nem láthattam még.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
A CSALÁD FILMET NÉZ A fecsegő potyautas 62.
Jó, nem az egész család. A család egy bizonyos része, közelebbi része: négy fő, kétszer két korosztály, és csaknem minden vasárnap. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
LAKÓHELYÜNK KULTURÁLT HASZNÁLATA A fecsegő potyautas 61.
És akkor azt láttuk, hogy valaki, de ezt hogyan is mondjam úgy, hogy ne végezze máris olvasóimban szörnyhalállal a lélek, de jó, legyen, inkább úgy fejezem ki magam, ahogy kell, valaki a szeretett házunk bejárata elé szart. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
NEKEM IS VAN EGY VOJNICHOM A fecsegő potyautas 60.
Különben egy Vojnich képről szeretnék beszámolni, ami a nagyszobánk, na most ez elég relatív, már hogy nagy vagy nem a nagyszoba, mindenesetre annak a falán függ, és magától a művésznőtől kaptam. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
KÉSÜNK KULTURÁLT HASZNÁLATA A fecsegő potyautas 59.
Szeretettel kérdezem, már miért ne vághatna húst a miniszterelnök úr a kés – egy menzai kés, vagy akár egy otthoni, tepertőt kicikkező bugylis – tompább felével? SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
KIS TRAKTA AZ IGAZSÁGRÓL A fecsegő potyautas 58.
Soha nem voltam még élő kiállítású kabarén, ráadásul ez egy kifejezetten baloldali szeánsz volt, a baloldalin azt értem, hogy mindenki idősb volt nálam (57), és egyetlen nercmellényes kislány sem ájult el, amikor a fülébe súgtam, magam is a világ proletárja lennék. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
SAJTÓHÁZI LÉTIGÉK A fecsegő potyautas 57.
„Megkérdeztem egy régi barátomat, hogy érzi magát a lapnál. Annál a kis napilapnál, mely nekem is otthonom volt. Hát, kérlek, Ernő, nincsen stressz. Jobb a hangulat. Békésebbek a hétköznapok. Harminc-negyven éve volt így, vagy talán nem is így, még korábban, amikor még nem is kalandoztunk publicisztikában. Néha eszembe jut a becsület szó, Ernő. Néha meg arra gondolok, hogy így valamivel tovább fogok élni.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
MI LESZ A VÉGÉN? A fecsegő potyautas 56.
Mivel nem vagyok művészettörténész, és már nem is leszek, maradok a műkedvelői poszt felelőtlenségénél, szeretettel elmondom, hogy min tűnődöm azóta is. Vajda Lajos utolsó korszakán. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.