Charles-Hubert Gervais: Hüpermnésztra / Müpa
2018.09.24.

Az antik mitológiában Danaosz ötven lánya, a Danaidák mind megölték férjüket, kivéve Hüpermnésztra, aki életben hagyta hitvesét. Az ő történetét dolgozza föl az azonos című francia barokk opera, amit a 18. század első felében nagy sikerrel játszottak, azonban 1766 után először csak most adtak elő. MERÉNYI PÉTER ÍRÁSA.

A szerzőt nem sokan ismerik: Charles-Hubert Gervais-ről van szó (1671–1744). A komponista XIV. Lajos unokaöccsénél szolgált, Fülöp orléans-i hercegnél. Egyébként Fülöp később Franciaország régense – kormányzója – lett a kiskorú XV. Lajos mellett. A zeneszerző az 1720-as évektől a versailles-i Királyi Kápolna másodkarnagyaként dolgozott. Sok egyházi művet komponált, de írt operákat is, ezek közül a Hüpermnésztra aratta a legnagyobb sikert. (Magam a szervezők írásmódjával szemben inkább a cím magyaros formáját részesítem előnyben.) A kompozíciót 1716-ban mutatták be, műfaját tekintve úgynevezett „lírai tragédia” (tragédie lyrique vagy tragédie en musique). A francia zenetörténeti irodalomban így hívják a fennkölt operákat. Ezek a zenés színházi művek általában sok tánc- és kórustételt tartalmaznak, és szabály szerint öt felvonásból és egy prológusból állnak – ahogyan a Hüpermnésztra is.
 
Katherine Watson
Katherine Watson
A Danaidák története felettébb véres. Danaosz királynak ötven lánya született. Ikertestvérének, Aigüptosznak, Egyiptom uralkodójának pedig ötven fia volt. A fiatal férfiak feleségül akarták venni unokahúgaikat, de ezt Danaosz és a lányai ellenezték, majd Argoszba menekültek. Azonban itt is utolérték őket Aigüptosz fiai, és kikényszerítették a házasságkötést. Danaosz minden lányának adott egy tőrt, és megkérte őket, hogy a nászéjszakán öljék meg a férjüket. Minden Danaida így is tett, Hüpermnésztra kivételével, aki megtartotta férje, Lünkeusz életét. Később Lünkeusz bosszút állt fivérei haláláért, és meggyilkolta a Danaidák apját. Danaosz lányai pedig az alvilágban vég nélkül szenvednek tettükért: örökké vizet hordanak egy lyukas hordóba.
 
A szövegkönyvben nem jelennek meg a Danaidák, egyedül Hüpermnésztra lép a színpadra. A konfliktus három főszereplő körül bomlik ki: Hüpermnésztra mellett az apja, Danaosz és a férje, Lünkeusz kap fontos szerepet. A 18. századi feldolgozás szerint Hüpermnésztra és Lünkeusz kölcsönösen szeretik egymást – ez nem feltétlenül mond ellent az antik szövegváltozatoknak –, viszont Danaosz szörnyű zsarnokként és kegyetlen apaként áll elénk. Az ókori forrásokkal ellentétben az argoszi trónt úgy szerezte meg, hogy megölte a korábbi királyt, Gelanórt.
 
Vashegyi György és két együttese, a régizenére szakosodott Purcell Kórus és Orfeo Zenekar az elmúlt években több francia barokk operát mutatott be, valamint készített azokból hangfelvételt. Ahogyan a régebbi projektek, úgy ez a koncertszerű előadás is egy együttműködés keretében valósult meg: a Versailles-i Barokk Zenei Központtal dolgoztak közösen. Az énekes szólisták mind külföldről – főleg Franciaországból – érkeztek, közülük néhányat már a korábbi opera-előadásokon is hallhattunk. Az Orfeo Zenekar koncertmestereként a neves angol régizenész, Simon Standage hegedült.
 
Chantal Santon-Jeffery
Chantal Santon-Jeffery 
Fontos megemlíteni, hogy a produkció nem egy egyszerű előadás volt. Az opera sok részlete elveszett, így azokat rekonstruálni kellett. Ez a munka nagyon hasonlít a restaurátorok feladatához, csak itt nem festmények apró ecsetvonásait kell megtisztítani és kiegészíteni, hanem régi kottákat kell átírni, és a hiányzó adatokat korhűen újraalkotni. A Hüpermnésztra kéziratos forrásai csak hiányosan maradtak fönn, a korabeli nyomtatott kiadásból pedig hiányoznak bizonyos belső szólamok.
 
Az énekes szólisták közül inkább a hölgyek nyűgöztek le. A címszerepet egy brit szoprán, Katherine Watson énekelte. A művésznő rokonszenvesnek és kedvesnek tűnt, csodálatosan énekelt, főleg a lírai pillanatokban. Ízisz istennő szerepében Juliette Mars, egy francia mezzoszoprán állt a közönség elé: színpadi jelenlétét és hangképzésmódját élet és tűz hatotta át. A női mellékszerepeket a szintén francia Chantal Santon-Jeffery szólaltatta meg. Főleg természetessége és selymes hangszíne győzött meg. A férfi szólisták kevésbé tetszettek. Hüpermnésztra férjét, Lünkeusz szerepét a tenorista Mathias Vidal alakította. Erős szerepformálását és érzelmességét helyenként túlzónak éreztem. Egy francia bariton, Thomas Dolié énekelte Danaosz király szólamát. Leginkább színpadi testbeszédét és arcjátékát találtam modorosnak, a hangja pedig elég mereven szólt. A bariton mellékszerepeket Philippe-Nicolas Martin alakította. Megjelenése nem volt drámai, hangja pedig szárnyaló, de éppen ez a visszafogottság nyert meg. Az argentin tenor, Manuel Nuñez Camelino kicsit ideges és erőtlen benyomást keltett.
 
A Hüpermnésztrát lenyűgöző színpadi-érzelmi sűrűség feszíti, és ami tán a legmeglepőbb: ezt ma is át lehet élni.
Helyszín:  Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem,  Időpont:  2018. szeptember 18.