Budapest100, 2017
2017.04.28.

A Budapest100 eredetileg minden évben éppen száz éves épületeket mutatott be. A szervezők a tavalyi év óta már tematikus programsorozatokkal készülnek, a nagykörút után idén a rakpart házaira koncentráltak. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA.

A Frankel Leó utcai zsingagóga
A Frankel Leó utcai zsingagóga
A Budapest100 ingyenes programjainak népszerűsége lemérhető a vasárnap délután a II. kerületi Újlak városrészben, a Frankel Leó utcában található zsinagóga előtt összegyűlt tömeg méretén. Egy kutyasétáltatásból hazatérő, a zsinagógát körbeölelő házban lakó néni nehezen is tudja átverekedni magát a sokaságon. Ilyen sokan legutóbb talán 1888. augusztus 8-án, reggel 8 órakor jelenhettek meg itt, kezd bele mondandójába Verő Tamás főrabbi. A könnyen megjegyezhető dátum a zsidó templom felszentelésének időpontja. Az imaház különlegessége, hogy egy gangos bérház udvarán áll – homlokzata látható ugyan a Duna partja felől, a hétszintes lakóépület viszont majdnem teljesen körbenőtte, vagyis bejáratát és két oldalát is eltakarja a világ elől. A hitközösség itt élő tagjainak így nem kellett messzire menniük, ha istentiszteletre indultak, folytatja Verő.

A félórás előadás, ha nem is gyorstalpaló, de pörgős és összeszedett ismertető a magyarországi zsidóságról, illetve magáról a vallásról, a zsinagógákról, menóráról és tóraszekrényről, istentiszteletekről és parancsolatokról, ünnepekről és gyászról, a szefárd és az askenázi népcsoportok, valamint az ortodox és a neológ irányzatok közötti különbségekről. A Frankel Zsinagóga a neológ felekezet temploma, istentiszteleteit bárki szabadon látogathatja. A rabbi előadása után a templom és a lakóház folyosói is szabadon bejárhatók. A hatodik emeletről az elrejtett zsinagógára, illetve távolabb a Dunára nyíló kilátás tényleg kuriózum, nem is csoda, hogy sokan választották ezt a programot a több tucatnyi közül.

A Szilágyi Dezső téri református templom
A Szilágyi Dezső téri református templom
Csak néhány megállót teszek meg villamossal a Víziváros irányába, hogy bepillantsak a Szilágyi Dezső téri református templomba is, amely a budai rakpart egyik emblematikus épülete vörös tégláival, Zsolnay-porcelán cserepeivel és égbe törő tornyával. Az 1896-ban felszentelt, neogótikus templomban 1915-ben Ady Endre, 1940-ben pedig vitéz nagybányai Horthy István, a kormányzó fia kötött házasságot. Amikor Róka Zsuzsanna idegenvezető ennél a résznél jár a templom történetének ismertetésében, az előttem lévő padsorban ülő idős úr megjegyzi, hogy az ő édesapja tagja volt Horthy testőrségének. Ezzel még élőbbé válik az amúgy sem tankönyvszagú előadás, amely a karzaton folytatódik, és amellett, hogy itt is kapunk általános információkat a református közösségről, az istentiszteletekről és a zsoltárokról, a templom orgonistája a kedvünkért megszólaltja az épületnél nem sokkal fiatalabb orgonát is.

A délutánt egy átlagos bérházban fejezem be, továbbra is maradva a budai oldalon. Naszályi Márta önkéntes mellett – a Budapest100 szellemiségéhez híven – két lakó is bekapcsolódik a rövid és informatív lépcsőházi séta vezetésébe. Egyikük a Nobel-díjas biofizikus, Békésy György rokona, aki szintén ebben a házban élt. A Fő utca 19. szám alatti ház története 1910 óta íródik. Hiába vagyunk Budán, a lakók ma már kevésbé jómódúak, a lépcsőházban omlik a vakolat, a Dunára néző terasz felújítására nincs pénz, a környék üzletei pedig sorra zárnak be, és jóféle vendéglők árait sem az itt élők pénztárcájához igazítják. Viszont ha csak a számomra ismerősebb pesti kerületek szerényebb, cselédlépcsős épületeiből indulok ki, az „átlagos” jelző nem állja meg a helyét, bő száz évvel ezelőtt ugyanis tehetősebb polgárok laktak itt négy-öt szobás luxuslakásokban, amelyekhez a korra kevésbé jellemző módon saját mellékhelyiség is tartozott.

És természetesen konyha, a negyedik emeleti műteremlakás kivételével – talán azt gondolták a tervezésnél, hogy a bohém művészek úgysem főznek majd maguknak. Ha nem is művész, de bohém volt gróf Keglevich István is, akit a „Fő uccai” ház akkori tulajdonosa, Almásy Lili (teljes nevén zsadányi és törökszentmiklósi grófnő Gabriella Emília Jozefina Georgina Mária) látott vendégül valamikor a ’30-as években. A huszonéves jogász húsvét előtt vidéki rokonait indult meglátogatni, de nem tért haza a megbeszélt reggelen. Eltűnését gyámja, a volt miniszterelnök, Károlyi Gyula jelentette be a főkapitányság ügyeletén még aznap este. Az ifjú gróf másfél nappal később, hajnalban zuhant be az ágyába, délig aludt, majd kijelentette, hogy számára érthetetlen ez a nagy felhajtás, mivel semmi sem történt, nem tűnt el, csak egy kicsit mulatott, ennyi az egész.
Címkék: Budapest100