Nem idegen Krasznahorkaitól, az elvonultság, a magány ábrázolása, mint az alkotói munka szükséges (és néha majdnem hogy elégséges) feltétele és egyáltalán, annak keserű romantikája, hogy milyen végletesen és végzetesen egyedül van mindenki a világban. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nincs az a riporter, szerkesztő, kritikus vagy egyszerű olvasó, aki ezekkel az ikonokkal valaha is egyenlő félként beszélhetne – legalábbis látszólag. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A melankólia termékeny borongása az, ami összeköti Puskint, a francia szimbolisták költészetét, és a közeljövőben játszódó A Legkisebb Jégkorszak figuráit Térey János világában. VLASICS SAROLTA interjúja. Tovább a cikkhez
„...létezésük mindig a legmélyebb közvetettség kísérteties tartományában zajlott, mert kézzelfoghatóak voltak, de elérhetetlenek, mert jelenlévők voltak, de megragadhatatlanok, mert maguk voltak a létezés, miközben a létezésből mégis ki voltak zárva...” IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szabó T. Anna is elmondhatja magáról, hogy ellenállhatatlanul hatása alá került a mesékben, drámákban, versekben olyan gazdag japán irodalomnak. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az egyik novella címében szerepel is a ballada szó: Gátépítők balladája. Ha a kihagyásos, elharapott, drámai tónusú kisepikai közlések érzékeltetésére – áttételesen – alkalmas e műfajnév, akkor a kötet emberszaggató léthelyzeteinek szaggatott leírásai: prózaballadák. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felgyújtotta a jobb kezét, mert elégedetlen volt a Sátántangó első fejezeteivel. A legjobb barátja egy látogatás alkalmával felgyújtotta a házát, de az est végén csendesen bólogatva megegyeznek abban, hogy ennek ma már nincs semmilyen jelentősége. Tovább a cikkhez
Krasznahorkai László így nyitja meg regényét: Telik, de nem múlik. A Schaubühne előadása könnyen múlik, de nem telik. NÉDER PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A legendásan hosszú, szép, repetitív Krasznahorkai-mondatok újra lidérces, apokaliptikus övezetekben kígyóznak. A zónák létrejötte azonban ezúttal egy képsorozathoz tapad. MILIÁN ORSOLYA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy lecsúszott német filozófiaprofesszor a berlini törökök lakta környék Sparschwein nevezetű kocsmájában hosszú monológban számol be a magyar csaposnak hirtelen-váratlan ajándékba kapott dél-spanyolországi meghívásáról. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
