Két egymást követő napon két nagyszabású, zenés-táncos bemutató zajlott két vidéki városban, egy rendező fősége alatt: Béres Attila csúcstámadása sikerrel járt. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vannak olyan előadások, amelyekről néhány év múlva egy-egy jelzős szerkezet marad meg a színházi köztudatban, amely gyakran arra a sajátos közegre - akár vízre, sárra, lisztre stb. - utal, amelybe az alkotók a játékot helyezik. Tovább a cikkhez
Az alkotók vicceskedve teszik fel a kérdést, hogy ki a legnagyobb balfácán az előadásban. Én pedig igazi balfácánként, aki nem érti, min nevetnek a többiek, halál komolyan megválaszolom ezt. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Legóból készült ichtyosaurus látható Zsótér Sándor kecskeméti rendezésének, a Baalnak a színlapján. Mint azt az előadásból megtudjuk, az őshüllő nem szállt fel Noé bárkájára, s így a faj kipusztult. Tovább a cikkhez
Rusznyák Gábor szerint utoljára a hatvanas évek prüdériája tudta úgy elrontani az emberek szerelmi életét, mint a XVIII. század beteges társasági normái és illemszabályai. Éljen hát a szexuális forradalom! PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Harminchat éves korára megállapodni látszik, nagyjából egyenlő távolságra lakik Kecskeméttől és a budapesti belvárosi színházaktól. A színész és a zeneszerző jól megfér benne, bár magának nem szívesen ír dalokat. Ha mégis úgy alakul, már tudja magát kívülről hallani. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ülnek a fürdőkádban, Übü mama és Übü papa, tompán farkasszemet néznek a közönséggel. Übü papa koszos, lepukkant, potrohos és animális; több hurkát akar, ennyi a vágya. Übü mama szintén koszos és lepukkant, de nem éri be a több hurkával. Nagyon vicces. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A duende az a bűvös szó, amelyre Garcia Lorca drámáinak bemutatói kapcsán a recenziók hivatkozni szoktak – általában úgy, hogy hiányolják az előadásból. Én néhány éve megfogadtam magamnak, hogy írásaimban igyekszem kerülni használatát – ami azért nem ilyen egyszerű. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Csárdáskirálynőt és egyúttal annak színháztörténeti legendáját is megkísérli színre vinni Béres Attila kecskeméti rendezése. Nagyralátó vállalás, érdemi részeredményekkel. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A színházigazgatást nem tanítják, noha egyes elemeit lehetne és kellene. Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, aki két ciklus, vagyis tíz év után ismét pályázik a posztra, azt állítja: még mindig tanul. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
