A legfőbb bűn a gyávaság - ennek a megállapításnak Bulgakov regényében és Gyöngyösi Levente zenés színpadi adaptációjában egyaránt fontos szerep jut. Az opera-musicalt és annak rég várt (online) bemutatóját nem érheti e valóban oly undok bűn vádja. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ez derül ki a Vígszínház Óz, a csodák csodája bemutatójából: hogy lesz-e eszünk, szívünk, bátorságunk, és eljutunk-e oda, ahová akarunk, az mind rajtunk múlik. Hadd tudja meg gyerek és felnőtt. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vajon kívánatos eredmény-e, ha a XIX. század egyik legnagyobb lélektani-bűnügyi története a musicalszínpadon a „nem fáj” és a „kellemes” regisztereit lakja be? LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Mi tagadás, hogy Victor Hugo vagy másfélezer oldalas regénykolosszusának zanzája ma is szinte mindenki számára ismerős, azt jelentős részben a nyolcvanas évek eleje óta hódító musicalnek köszönhetjük. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Van minden: kivetített monitor, motoros száguldás színes mozgóképeken a színház környéki utcákon, majd élőben a színpadon, akrobatikus egyensúlyozás Júlia erkélye alatt, keresztül-kasul bejátszott nézőtér és romba döntött Vígszínház a kripta-jelenetben. Csak dráma nincs. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A vendéglátó Szegedi Nemzeti Színház idén ismét elkészítette a maga versenyprodukcióját. Juronics Tamás Giuseppe Verdi Traviata című lakberendezési magazinját állította színpadra. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy mára elveszett, alkalmi jellegű pantomimjáték ugyancsak erősen alkalmi jellegű táncszínházi rekonstrukcióját ígérte Erkel szülővárosának tószínpada július 20-án. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kovásznai György életművének bemutatása és rekontextualizálása nem pusztán egy kevéssé ismert életmű leporolását és a kisszámú rajongótábor félhomályos emlékeinek felidézését jelenti, hanem a hatvanas-hetvenes évek képzőművészetének újragondolását is. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kockázatos vállalkozás egy film alapján színházi előadást csinálni, pláne ha maga a film is részben a filmről mint művészetről szól. A látvány helyébe ekkor az emberek közti szituációk lépnek, s a néző fő kérdése az lesz: mennyire erősek és teherbíróak ezek a helyzetek? BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Régi szendergésből riasztja fel a hagyományos Csipkerózsika-olvasatot a szegedi előadás. Tündérvilág, a balettirodalom klasszikusának romantikus pátosza helyett szexuális vágyak és kegyetlen viszonyok mentén rajzolódik ki a felnőtté válás rémálma. SZ. DEME LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
