Online mutatta be legújabb filmjét Hajdu Szabolcs. Mióta a saját színdarabjából forgatott Ernelláék Farkaséknál elhozta a Karlovy Vary filmfesztivál fődíját 2016-ban, leginkább színházban dolgozott. Főként saját darabjaival, bár legutóbb a Radnóti Színházban a Glóriát rendezte. Tovább a cikkhez
Hajdu Szabolcs új filmje olyan nyíltan és közvetlenül beszél az életünkről, ahogy magyar film ritkán szokott. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az együttlét mint a zsarolhatóság alapja ezzel a hangjátékkal átlépi a megsértett magánélet határát, és nyilvános igazsággá válik. SELYEM ZSUZSA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Van egy jelenet a Látókép Ensembe Egy százalék indián című előadásában, amelyben a szereplők az Ernelláék Farkaséknál című filmről vitatkoznak. Összesűrűsödik benne mindaz, amiről ez az előadás szól. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Személyiségdaráló médiavilág belülről, vadkapitalizmus és vérfürdő. Mindez egy előadásban, Hajdu Szabolcs és a Radnóti színészeinek megkapó együttműködésében, igazi viselkedésfókuszú színházi nyelven. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Reisz Gábor minden bizonnyal feltalálta az önéletrajzot mint filmes műfajt. Nem, nem az életrajzi filmet (biopic) találta fel, azzal Dunát lehetne rekeszteni, hanem az önelemző lírát, a szubjektív naplót nagyjátékfilmen. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Látókép Ensemble Kálmán-nap című előadását a legjobb független színházi előadás díjára jelölték idén a kritikusok. Ennek apropóján beszélgettünk színházról, filmről, a rendszerről és a Filmalapról, na meg a kritikáról Hajdu Szabolccsal. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A kolozsvári Interferenciák Fesztivál idei tematikája az idegenség volt. A közel-keleti helyzet és a menekültválság szinte kikényszerítik a kérdést az európai alkotókból: hányféleképpen válhat egy ember idegenné? PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Akárhonnan is nézem, Hajdu Szabolcsnak jól áll a pénztelenség. Öltözteti. Kreativitással, feszességgel, intenzitással. És mindent tud a mai magyar család életét megkeserítő nyavalyákról, a boldogtalanság és elvágyódás szivárványáról. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez