A színikritikusok három kategóriában jelölték Kohlhaas című előadását, mellyel valósággal berobbant a színházi életbe Hegymegi Máté, aki szerint a mostani „fizikaisok” jóval könnyebb helyzetben lesznek, mint ők voltak néhány éve. Tovább a cikkhez
A Piaf Piaf közhelyek melodramatikus változataira épít kendőzetlen hatásvadászatot: a táncosokkal kiegészült társulat a tiszta szerelemről, az elmúlásról, a magányról, a szegénységről és a színház-az-egész-világról beszél, énekel és táncol. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kritikusokat szemmel láthatóan leginkább maga a választás lepte meg: az egyedülálló rituális színházával nevet szerzett Balázs Zoltánnak Ghelderode, Genet vagy Ionesco után vajon mi keresnivalója van a XIX. századi orosz realizmus jelesénél, Osztrovszkijnál? JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE. Tovább a cikkhez
Amikor a Trepljovot játszó Balázs Zoltán a végső nagyjelenetben már-már egy orosz Mokány Berci szenvedélyével a fejére zúdít egy kancsó vizet, és ott áll a nagy érzeményektől csöpögő fejjel, a Recenzens azt gondolta, ennél mélyebbre már nem süllyedhet a Szász János rendezte előadás. Tovább a cikkhez
