A könyv címe, Elmondani az elmondhatatlant, részben arra utal, hogy nyelvi fordulatra is szükség van ahhoz, hogy kibeszélhetővé váljon a második világháborús szovjet csapatok katonái által elkövetett tömeges nemi erőszak traumája. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hatos egyik pályatársa szerint ez az igényes kiállítású, szépen gondozott szövegű könyv „az év legfontosabb történelmi könyve”. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„…kitagadhatnak, befogadhatnak, az én nemzetem nem kiabál le a könyvespolcról, hogy: mars, büdös zsidó! hazám tájai kinyilnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét” MESTERHÁZI MÓNIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója felkavaró olvasmány. Egy sok-sok tragikus fordulattal teli életút legfontosabb tíz évét, a házasságkötésüktől Radnóti temetéséig tartó időszakot mutatja be mindenki iránt egyformán kíméletlen őszinteséggel. FAZEKAS SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Ez a regény a Torlandó szörfpóker egyenes folytatása.” Hm. Regény…? Egyenes folytatás…? „Csak az egyenes jó görbe” – így TD. E regény (?) is jó görbe („regénytechnikailag a világ élvonalában” – így TD). TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Noha a fülszöveg egyértelműen kikéri magának, hogy csak egy újabb „celebkönyv”-ként olvassuk, a kötet valódi erénye mégis az, hogy a populáris irodalom szcénájában műfajteremtő módon, minden hájjal megkent, valódi celebkönyvként pózol. ZANIN ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Indulatos és támadó elutasítás, hogy megint egy új kötet verebekkel, lovakkal, másrészről pedig a szöveget mindenáron a szépirodalmi korpusz felé terelő, nyitott művé olvasás. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A magyar nőirodalom anyahajója? Novelláskönyv? Vallomásgyűjtemény? Női látlelet a XXI. századi Magyarországról? Nehéz eldönteni, de talán mindez együtt a Szomjas oázis. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kilencvenes években szövegirodalomnak nevezett trenddel kapcsolatban utóbb gyakorta olvasni, hogy megszelídült, talán ki is merült – a „vég” főbb tünetei pedig a történet, a személyesség, a referencialitás visszanyerése volnának. MILIÁN ORSOLYA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
2003-ban a berlini Magyar nagykövetség felkérte a festő Nádlert István, készítsen sorozatot Ligeti György 80-ik születésnapjára Az anyag most gyönyörű kötetben összegyűjtve tanulmányozható, előszóként Ligeti 1991-es önvallomása szolgál. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
