A szerkesztő azt kérte, legyen végre ez egy időjárásjelentés-mentes Ördögkatlan-beszámoló. Aztán Röhrig Gézát majdnem eltalálta egy elszabadult hangosító sátor. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Idén tizenharmadik alkalommal került sor a hazai kortárstáncélet legfurcsább, leginkább formabontónak számító fesztiváljára. Tovább a cikkhez
A színház egyik legfontosabb belpolitikai kérdése mostanság kétségkívül az, hogy miként lehetne ennek a jelenkori mediális viszonyok közt archaikusnak számító közegnek megnyerni a fiatal közönséget. Tovább a cikkhez
Nem tudom, és nem is akarom tudni, hogyan kell a táncról szabatosan, „szakszerűen” gondolkodni. És az a jó, mert akkor születnek igazán nagy dolgok, ha ezeket a koreográfusok is könnyedén elfelejtik. Maradjon meg a tánc annak, ami: szabad lélegzet, titok, talány, mozgásba írt múló pillanat. Tovább a cikkhez
A 2009-ben indult, budapesti „butoh biennále”, az Itt van Japán! idei, negyedik napján egy bemutató és egy vendégjáték szerepelt a színpadi kínálatban. Batarita és Daiji Meguro kettőse, majd Ko Murobushi szólója a lélek animális oldalára vitte kirándulni népes közönségét. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A művészet az utcán, a plázában, a piacon, a metrón, a mozgólépcsőn, az építkezésen, az aluljáróban, akárcsak a valódi hajléktalanság, a demokrácia iskolája. KRÁLL CSABA ÖSSZEFOGLALÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
A fesztiválon kiemelt helyet kapott a keleti és nyugati hatások határvonalán fejlődő finn kortárs tánc bemutatása. Megtudhattuk, milyen a finn koreográfusok diszkó-emlékezete, milyen lett volna A Gyűrűk Ura, ha Ilmarinen kovács a főhőse, s milyen a finn hétköznapi csendélet. SISSO ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A XI. Budapest Táncfesztivál (korábbi nevén Táncfórum) egyik idei újítása a „két alkotó egy színpadon” koncepció: egy estén két különböző együttest láthatunk. Ezzel elvileg jól járhat a közönség, hiszen kettőt kap egyben. MEGYERI LÉNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az évad vége felé közeledve a Nemzeti Táncszínház által rendezett Táncfórum minden évben tartogat hazai premiereket. Idén többek között Grecsó Zoltán két rövidke darabja és Fodor Zoltán háromrészes alkotói estje kerül terítékre, melyből az egyik opus szintén újdonság. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Duda Évát új darabjában, a Faunban mintha a Tavaszi áldozat problémaköre érdekelné a leginkább. A medenceszerű színpadon artisztikusan érzéki birkózás zajlik az áldozat és tettesek között. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
