Traumák, elfojtások és Másikok kerülgetik egymást kultfilmek valós vagy metaforikus színpadain Kérchy Vera könyvében, aki a színházon keresztül fejti meg Lynch, Kubrick, Trier vagy Cronenberg rejtélyeit. GYENGE ZSOLT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Csak Isten bocsáthat meg hipnotikus vízió, allegorikus moralitásjáték, melyet a rendező, Nicolas Winding Refn a chilei művészpolihisztornak, Alejandro Jodorowskynak ajánl, jóllehet a film végig olyan benyomást kelt, mintha beszorultunk volna David Lynch vörös szobájába a Twin Peaksből. Tovább a cikkhez
Az amerikai mainstream és független szcéna legkarakteresebb szerző-direktorait összegyűjtő portrékötet többé-kevésbé sikerrel elégíti ki a téma iránt érdeklődő olvasók, valamint a korpuszt unalomig ismerő akadémikusok igényeit. SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Előre elnézést kérünk a valóságunkért” – a Folyamatos jelen második stációjában elhangzó mondat nem éppen túlcsiszolt, de feltétlenül igaz a trilógia mindhárom előadására. KRÁLL CSABA ÍRÁSA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
