Van arányérzéke a Mohácsi testvéreknek: elegánsan teret engednek a primér élvezeteknek, sőt igazi jellem- és helyzetkomikumi orgia folyik itt, miközben az ínyenceknek sem felejtik el felszolgálni az apró falatkaként tálalt, gusztusos társadalomkritikát. Lehet csemegézni. DÉZSI FRUZSINA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A velenceiek már a spájzban vannak: előzzük meg a bajt, és induljunk azonnal Miskolcra színházat nézni! JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem lepődtem volna meg egy kicsikét sem, ha a harmadik felvonásban bebóklászik a színpadra egy vak komondor. De Mohácsi most „finomban” nyomja. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár megtalálja párját majd’ mindenki, mégis szinte végtelen szomorúság lengi be Mohácsi János kecskeméti Vízkeresztjét. Hőseink nem akarnak semmit, nem is küldenek el a jó fenébe; egész egyszerűen elmennek az életünkből. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kicsi és savanyú, de legalább a miénk: ezúttal igazi hungarikumot, az operettet gyalázzák szembe Mohácsiék Parti Naggyal kart karba öltve. A baj csak az, hogy akárhonnan nézem, messze még az úticél, vagyis Jamaica. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A házastársi hűtlenség örökzöld – avagy érdektelenségig izgalmas – színházi témájában szakértőnek számít Georges Feydeau; Balfék című komédiáját Kecskeméten a Mohácsi testvérek vitték színre. Avatott nézőnek nem kell magyarázni ez kapásból mit jelent: átiratot. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Én nagyon sokat röhögtem már a Parasztoperán. A Pintér Béláék elrajzolt, parodisztikus elhajlásokkal teli előadásán épp úgy, mint a Mohácsi rendezte kaposvári vizsgán, aztán a pécsi, szalmabálákkal kibélelt produkción. Szombathelyen alig sikerült elmosolyodnom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Értjük ezt a rendezői nyelvet, ráismerünk erre a színházra: minimum az Egyszer élünk beugrik, de lehet, hogy még a Csak egy szög és az 56/06 is. Mohácsi János megint egy előadással válaszolt a kormányzati hazudozásra. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megszokhattuk, hogy a Mohácsi testvérek keze közé kerülő drámai alapanyag soha nem marad érintetlen, Szigligeti Ede vígjátékával sem történik ez másképp. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rusznyák Gábor ragyogó Oidipusz-rendezése a múlt bűneivel való szembenézés lehetőségeiről is szólt. Most Antigoné történetének elmondásában hatékony segítőtársakra lel az egykor éltek árnyaiban. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
