Ezekhez az érzelmekhez dán kezek kellenek. Az egy éven keresztül az Iszlám Állam túszaként raboskodó Daniel Rye története a lelkünkre pályázik és nincs menekvés előle. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
"Amikor Luca meglátta Dominik szobájában a kis piros tengeralattjárót, tágra meresztette a szemét, figyelte egy ideig, végül rábökött, és azt mondta: -Nekem is kell egy ilyen! Csak sokkal nagyobb! Hogy mindnyájan beleférjünk!" VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Grecsó Krisztián húsz évvel ezelőtt költőként bukkant fel a magyar irodalomban. Akkori versei saját bevallása szerint is csak szárnypróbálgatások voltak. Az új kötet új témái hang- és korszakváltást jeleznek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Most arról kéne írnom, hogy micsoda parádés ünnepségsorozat és mély összegzés zajlik annak kapcsán, hogy harminc évvel ezelőtt rendszert váltottunk. A kultúrában is – legalábbis reményeink és szándékunk szerint. CSÁKI JUDIT NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
A Mohácsi-testvérek fogták jól bejáratott formavilágukat és összefésülték a Johanna-mítosszal. A szegedi színház sikeresen halad a művészi újrafogalmazás rögös útján. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bodó Viktor nem tud, mert talán nem is akar szabadulni Franz Kafkától: most Hamburgban mutatta meg, hol tart vele kapcsolatos stúdiumaiban. Nincs az a lakat, amit ne nyitna a mindig kéznél lévő kulcsa. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Cathy Jan páratlan rendezése új korszakot teremt a képregényadaptációk világában. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A múlt megismerésének szikár nyelvű krónikása, a traumák kimondásához végletekig lecsupaszított nyelvet használó Aegon-nagydíjas szerző, Barnás Ferenc új könyvet írt. A regénybe lépve ezúttal is a már ismert Barnás-világban járhatunk. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A versolvasó közönség sokat hallott Karinthy Gáborról, de kevéssé ismeri.Tud arról, hogy a Karinthy-dinasztia tagja, hallott a betegségéről, az "ördöggörcs"-ről, de nemigen olvassa a verseit, pedig három kötete is megjelent. Tovább a cikkhez
A Migrén című regény tétje a történelem abszurditásával szemben a személyes etikai autonómia visszavétele. Alakjai pontosan felvázoltak, nyelvhasználata, ritmusa arra inspirálja az olvasót, hogy szinte egyhuzamban elolvassa, és izgalommal várja a cselekmény fordulatait. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
