Akár feminista Atwood, akár nem, ezzel a megjelenése óta folyamatosan kapható, mára klasszikusnak tekinthető regénnyel sokat tett azért, hogy a modern nyugati társadalom kénytelen legyen szembenézni azzal, hogy a nők emancipációja terén még van mit tenni. SOHÁR ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? Tovább a cikkhez
Láng Zsolt könyve nem életrajzi mű, még csak nem is a Bolyai-hagyaték feldolgozása, hanem egy szellem megidézésének kísérlete, amelyben számos valóságos és fiktív figura mellett felvonul a szerző alakmása is. FODOR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Boldizsár Ildikó több, mint harminc éve foglalkozik mesekutatással.Meseterápiás módszerei segítségével krízishelyzetek értelmezését és szabadulási útvonalainak feltérképezését valósítja meg. Új kötetében hat csoportterápiás esettanulmány leírásával invitál minket kószálásra mélységeink ösvényein. Tovább a cikkhez
A diktatúrát elszenvedni és részt venni benne: Atwood Gileádjában sem különülhet el élesen ez a két szerep. A kiépülő rend és rendszer totalitása nem tűr meg kívülállást, így bizonyos mértékig minden szereplő egyaránt korlátok közé kényszerült áldozat és előnyöket élvező elkövető. Tovább a cikkhez
Huszonkét írás az ismeretlen nő alakjáról, élethelyzeteiről. Őszintén, szenvedélyesen, néha meg szenvtelenül a különböző életkorokban átélt testi és lelki szenvedésekről. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Tanuljatok meg olvasni: ezek szent szövegek”. Marguerite Duras Fájdalom című kötete a kimondás csillapíthatatlan vágyával járja körül a kimondhatatlant, az elbeszélhetetlent: a nácizmust. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az ember és a természet küzdelmét, harmóniával és feszültséggel teli viszonyát számos egzotikus civilizációs határhelyzetben felderítette már az irodalom széltében-hosszában. Tovább a cikkhez
Patrick Melrose élete az angol cinizmus hálójában vergődik. Ebből kell kivágnia magát, miközben az apa, a családfő és a férfi szerepei között próbál egyensúlyozni. Edward StAubyn kisregényei ismét a morális ingoványba lökik az olvasót. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Elakadásjelző-e Peer Krisztián új kötete vagy felvillantja a továbblépés lehetőségét, az újrakezdését az életben és a költészetben? KLAJKÓ DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
