Az Iparterv 50+ cím letűnt idők állami tervgyárainak kevéssé izgalmas közegét juttathatja a látogatók eszébe – legalábbis bizonyos életkor alatt. Tovább a cikkhez
A balti régió ambivalens módon fogadta a nyugati fogyasztói kultúrához való szabad hozzáférést, mert nemzeti sajátosságait most ettől a másik „gyarmatosítótól” féltette. TÓTH DITTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Begyűrűzik az ukrán aktualitás a bőrünk alá, merész és nyers művészi tettek szemtanúi vagyunk: az ukrán kortárs művészeti szcéna jelentős tárlattal képviselteti magát június végéig a budapesti Ludwig Múzeumban. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Rafael Herman Ludwig Múzeumban kiállított anyaga letisztult képi látásmódjának tanúsága, és mind a témaválasztás, mind a megvalósítás tekintetében sajátos újrakezdésként értelmezhető. Tovább a cikkhez
Művész és közösség viszonyán merenghet, aki bejárja a Ludwig Múzeum legújabb, némileg rendhagyó tárlatát. A Közös ügyeink című kiállításon megjelenő alkotások ugyanis valójában történetek, ahol a csattanó sok esetben nem is maga a létrejövő mű. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogyan nézünk, amikor nem látunk a szemünktől? Hogyan nézzünk, amikor látni akarunk a szemünkkel? A Ludwig Múzeum Szűcs Attila művészetét bemutató Kísértetek és kísérletek
című tárlata rétegeket feltáró nyomfejtés is a retinán innen és túl. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
Tovább a cikkhez
A budapesti Ludwig Múzeum jelenlegi Kelet- és Közép-Európára irányuló fókuszával összhangban az őszi időszak alatt két lengyel vonatkozású tárlattal is várja a látogatókat, ám mindkét tárlat hagy kívánnivalót maga után. MARGL FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ki a fene merné „képnek” nevezni a Bécsi kapu (1998) üvegszállal erősített puha, kelesztett papírmasszája által határolt domború felületet? Vagy szobornak hívni azt a Táskát (2001), amelyben a bejgli módra tekeredő papundekli alsó szegélyén csillan csak meg egy fémszínű sáv? P. Tovább a cikkhez
A hetvenes évek legfontosabb amerikai filmjei közül többet is ő fényképezett: a Gyilkos túrát, A szarvasvadászt, a Harmadik típusú találkozásokat. Tovább a cikkhez
Ciprian Mureşan az „átmenet a kapitalizmusba” korszak generációjához tartozik, vagyis két rendszer gyermeke is egyszerre: a kommunizmusban született, és egy másik világban nőtt fel. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
