Vajon miért a fekete és a fehér lett a kortárstánchoz használt balettszőnyeg két alapszíne? Lehetett volna parkettaszínű vagy fűzöld, vagy akár szürke is, nem? DOHY ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy társulat, ahol inkább felfedezik, mint kitalálják a mozdulatokat. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Nem tudom, és nem is akarom tudni, hogyan kell a táncról szabatosan, „szakszerűen” gondolkodni. És az a jó, mert akkor születnek igazán nagy dolgok, ha ezeket a koreográfusok is könnyedén elfelejtik. Maradjon meg a tánc annak, ami: szabad lélegzet, titok, talány, mozgásba írt múló pillanat. Tovább a cikkhez
„Nekem hiányzik a nő az Utazásból” – súgja szomszédom az elsötétedő nézőtéren. „Már tavaly is hiányzott”. Igézően monoton ismétlődések sora Emanuel Gat és Roy Assaf mostani kétszer-kettőse. Tényleg – hiányzik a nő? SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
