Részeg rigók és hűséges hattyúk, csapodár szürkebegyek és jöttment csicsörkék verdesnek szárnyaikkal e könyv lapjain, de oly hevesen, hogy csak a századik oldal táján vesszük észre: jé, ebben nincsenek is képek? GABNAI KATALIN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Maxim Leo családtörténetet ír megannyi hús-vér alakkal, nehéz sorsú nagymamákkal, ideológus anyával, szocdemből nácivá váló apával, a család barátaival (némelyik a Stasi besúgója), nyugati rokonokkal, katonatársakkal, a rendszer kegyeltjeivel, együttműködőivel és ellenfeleivel. Tovább a cikkhez
Remekül elmesélt epizódok, ügyesen megrajzolt, gazdag portrék. Érdekes arcok, helyszínek. Érezni a kuglóf illatát, ahogy a nagybani piac rothadó zöldségleveleinek a szagát is. A szöveg egyik legnagyobb erénye a láttatás. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nápolyban vagyunk, de Ferrantétól senki se várjon a filmekből ismerős, idillire színezett Nápoly-képet. Nincsenek nagy családi ebédek, kedélyes beszélgetések, nincs mandolin és „O Sole Mio”. Az író tudatosan száműzött a regényeiből minden efféle romantikus klisét.TODERO ANNA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Alice Munro novellái könnyen felismerhetőek különleges hangulatukról. Derűs, fanyar, fájdalmas nosztalgia sugárzik belőlük, szövegei kimondva-kimondatlanul szinte mindig az elmúlás abszurditásáról és az idegenség variációiról szólnak. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két évtizede, az első magyar megjelenéskor pályakezdő írónő friss világsikerű lektűrje volt a könyv. Mai olvasatban a ritkán szólaló, immár Pulitzer-díjas szerző meditatív pszichothrillere. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A fellengzős kritikai dicséretekkel körbestemplizett kötet a maga módján tényleg káprázatos olvasmány, és élvezetes órákat kínál az igényesebb olvasóknak is. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A jó lektűr sokféle olvasói elvárásnak megfelel. Daniel Glattauer regénye megszólít lelkiző típusú és racionalista, a beteljesedett szerelmen innen és túl levő olvasókat, leginkább nőket; a szerelmes füzetek és a már-már egzisztencialista gondolatok kedvelőit is. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Amikor Pierre Boulez nevezetes, agyonidézett és meglehetősen félreértett 1967-es interjújában kijelentette, hogy fel kellene robbantani az operaházakat, aligha gondolhatta, hogy szavait tett követi. Csak persze nem úgy és nem azért. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy nagy és elismert műfaj, amelynek már az elnevezésében is némi zavar mutatkozik. Krimi? Detektívregény? Bűnügyi történet? Az ismert kritikus, Bán Zoltán András két évtizede a bűnregény kifejezést javasolta, s ez a velős megoldás kezd is elterjedni. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
