Nyomokban nosztalgiát is tartalmaz Grecsó Krisztián új regénye, de ez nem újdonság, a szerző régóta a múltat faggatja. Nyilván a releváns, a jelenben is használható válaszok után kutat. Tovább a cikkhez
Tényleg félni kell a nem szokványostól csak azért, mert az más, és begyepesedett törvények mögé bújva rettegni az ismeretlentől? Tovább a cikkhez
Beléphetünk-e idegen, takargatott világokba? Milyen titkokat rejt a másik ember pszichéje? Legyőzheti-e a büszkeség a szeretetet? Szabó István új filmje masszív erkölcsi dilemmákkal szembesíti nézőjét. KOVÁCS DEZSŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kertész Imre Haldimann-levelek című könyve után kevéssel napvilágot látott a közelmúlt egy másik, nemzetközileg ugyancsak nagyra becsült magyar írója által Eva Haldimann-Románnak írott levélköteg. Ezek sem egyszerűen postai küldemények: az életmű kísérő futamai. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem akadémiai közgyűlésre, tudományos diákköri konferenciára látogat, aki a Rózsaszín szemüveg sorozat estjeit választja. Az első szándékú, eleven fogalmazás, a családias szellemiség dominál. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Új kifejezést tanultam a Kolibriben. A Tündér Lalát a gyerekközönség hangos vissza-vissza üvöltéssel honorálta, majd rákezdték: „Elölről újra!” Tényleg jó előadás volt, bár Katkics Ilona filmje azért visszaköszöngetett párszor. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hiába van kéznél két nagyszabású alak, hiába keverjük őket eredetinek tűnő, valójában egy kaptafára készült helyzetekbe, hiába próbáljuk még mindezt megbolondítani azzal, hogy nagyívű tablót rajzolunk az egykorvolt szocializmus tipikus helyzeteiről. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
