Térey János utolsó drámája a Lót – Szodomában kövérebb a fű, melyet Kovalik Balázs rendezőnek és az Örkény Színháznak írt. Lót története, válsága mögött kirajzolódik Térey örök otthon-otthontalansága, Kovalik menni vagy maradni kérdése. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Semmi különös nem történik ezen az estén. Úgy értem ezt, hogy normál esetben, vagyis alapjáraton ennek, ilyennek kellene-lehetne lennie a színháznak. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az elmúlt három évtized emlékezete, ahogyan írók és társadalomkutatók látják. Önrendelkezés, szolidaritás, kiúttalanság, nemzedékváltás, populizmus és dzsentriallűrök. Kínálnak-e megoldást a látleletek vagy egyelőre be kell érnünk a helyzetelemzéssel? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Hiszem, ha látom. Az evangéliumi hitetlen Tamás kételkedett Jézus feltámadásában és halál utáni életében. Gerőcs Péter, aki a krisztusi életkort éppen csak meghaladta, harmadik regényében, az Árvaképekben olyan figurát teremt, aki maga is örökösen kétkedik, tamáskodik. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Lehetséges-e olyan alkotói szándék, amely egy antik drámaszöveget távoli, idegen objektumként akar láttatni a ma nézőjével? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az idei POSZT egyik válogatója volt. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a színházi világban játszódó regénye, a Káli holtak. Színházról és a regényéről beszélgettünk Térey Jánossal. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A befektetett munka szavatol a műért, ám a Káli holtak még második olvasásra sem tudja nekem megválaszolni, miféle pokolra ment az író dudásként, hogy ezt az impresszionista szövegtablót felfesse egy viszonylag kicsi vászonra. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Kazamaták nem illeszthető be a forradalmár-/ellenforradalmár-értelmezések egyik csoportjába sem, még csak nem is az egyikre vagy a másikra adott reflexióról, paródiáról van szó. KÉRCHY VERA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Ha egy dráma egy évadon belül, gyors egymásutánban több színháznak is a repertoárjára kerül, hajlamosak vagyunk különleges aktualitást tulajdonítani neki. Pedig lehet, hogy ez felesleges; néhány örökösen és reménytelenül aktuális darab bármikor eszébe juthat egy rendezőnek vagy egy igazgatónak. Tovább a cikkhez
Június elejéig látható a Műcsarnokban a debreceni MODEM Art deco a pusztán. Sajó István (1896–1961) és műve című kiállítása. A tárlaton a korszak meghatározó, egyik legegyénibb, ám kevéssé ismert alkotóját ismerhetjük meg. Tovább a cikkhez
