2015-ben a krakkói Mocakban volt közel tíz év műveit átfogó kiállítása, tavasszal ugyanott résztvevője volt egy nagy nemzetközi kiállításnak, de Nemes Csabának vannak alkotásai a bécsi Albertina és a párizsi Pompidou Központ gyűjteményében is. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Impresszionista színvilágú festmények, élénk színekben tobzódó rajzok, klasszikusan komponált fotók – halott épületekről. A Budapest Galéria Hátrahagyott Utópiák című kiállításán festői szépségű képek szembesítik a nézőt a szocializmus utópiájának kudarcával. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kiállítás címe – amely akár egy filozófiai fogalom elnevezéseképpen is csenghet – a bokszolás világából táplálkozva utal a sportolók attitűdjére, amely a küzdelem élvezetéből erőt merítve felülkerekedik a fáradtságon és a megpróbáltatásokon. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Értelmes emberek vagyunk, minket ugyan nem mételyezett meg a nacionalizmus vírusa. Lehet, hogy tévedünk. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kiállítás címe ismerősen cseng, de nem holmi plágium miatt, hanem az aktuális magyar kulturális élet ismeretében: naprakész, honi helyzetjelentésre számítunk, de kiderül, hogy mindaz, ami a képeken van, máshol történik, legalábbis papírforma szerint. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Úgy beszéltem hozzá, mint valami kétségbeesett gyerekhez. És megnyugodott, és másnap megint dolgozni kezdett. Nem olajjal, hanem szénnel. Tovább a cikkhez
Nemes Csaba a 2006-os Szabadság téri tévéostromra reflektáló munkáját animációs filmekből készítette (Remake, 2007). Több alkalommal is használta tévéműsorok hatásmechanizmusainak és eszközeinek játékos eltorzítását (Puhányok, 2009; Állj ide! Tovább a cikkhez
Az irodalomban megszokott formai elem az egyesszám harmadik személyű elbeszélő – de felvehető-e ez a pozíció a festészetben? S ha igen, meddig tartható, és miként hat ez a művek lehetséges értelmezéseire? DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Irokéz Gyűjtemény debreceni kiállítása nemcsak színvonalas, gondolatgazdag, hanem változatos és szórakoztató is. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Zsidó Múzeum kiállításának koncepciója egyszerre merész és bátortalan, így nem csoda, ha a két tényező kioltja egymást, és legfeljebb attól a hallatlan bátorságtól remegünk, hogy valakik le merték írni a „zsidó” szót művészeti vonatkozásban. Miért is? KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
