Grecsó Krisztián húsz évvel ezelőtt költőként bukkant fel a magyar irodalomban. Akkori versei saját bevallása szerint is csak szárnypróbálgatások voltak. Az új kötet új témái hang- és korszakváltást jeleznek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Előrebocsátom, utólag is nagyon sajnálom, hogy nem láttam a k2 miskolci trilógiájának korábbi két részét, csak ezt a harmadikat, az Eklektikon 2048 pándimenezionális végjátékot. Az előadás persze az előzmények ismerete nélkül, önmagában is megáll. PROICS LILLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy legendás irodalomtanár születésnapi ünneplése ez a könyv, de nemcsak a szokásos „Festschrift”. Tovább a cikkhez
A két miskolci előadás két távoli bolygó szülötte. A hülyéje, mondhatni, szabatos, klasszikus bohózat, az Elza, vagy a világ vége abszurd színjáték, amely kétségkívül vicces víziót hoz színre. Az Elza jut messzebbre. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A három írás lényegében három írói portré, Babitsé, Jókaié, Bessenyeié. Mindannyian éppen kívül rekedtek a saját világukon, az önazonosság hiányától szenvedve tengetik napjaikat. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tulajdonképpen nincs meglepetés, már a kiállítás címéből tudni a konklúziót: csupa veszteség. Mondjuk, ismerjük a történelmünket, igazán hozzászokhattunk volna. GERA MÁRTON KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kiváló irodalomtörténész nyilatkozott úgy: a Babits-kronológiáról, általában e segédtudomány még oly jeles eredményeiről nem lehet kritikát írni. Mivel ő maga (a tanítványaival József Attila-kronológia előkészítésén fáradozó Tverdota György) mégis megkísérelte, próbáljuk meg mi is. Tovább a cikkhez
Nyáry Krisztián intézmény: egy brand, aki az amúgy igen gyakran és előítéletesen felszínesnek, frivolnak, kultúrán alulinak tartott Facebook-kommunikációt a jó néhány hónapja rendszeresen megjelenő virtuális irodalmi képeslapjaival jelentősen átírta. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kevésbé ismert, szép – Ady-strófájú, Ady-szókészletű – Babits-költeménnyel nyit, címet is az Isten gyertyájából nyer az antológia, s mit tesz a versben négyszer is megszólított Isten? Az első laudáció első szava/neve is: Ady. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE. Tovább a cikkhez
