Áll a színpad elején az alaposan megfürdetett Nemecsek Ernő, s elmondja szép monológját a helytállásról, a hűségről. A vörösingesekhez beszél ugyan, de a publikum felé fordul, majd a színpadról lelépve elől hagyja el a játékteret. A közönség spontán nyíltszíni tapsban tör ki. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
