EGYMÁSRANÉZVE ÉS SZEMBENÉZVE

Színház és forradalom / Vígszínház
2011.11.17.

A Vígszínház a Magyar dráma napján Galgóczi Erzsébet szövegével emlékezett fel nem dolgozott, traumával telített múltunkra. Október 23-án ezt a megértve kérdező, mélyen empatikus attitűdöt ismét az ötvenes évek történeteire, azok kemény hatásmechanizmusaira irányítja. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

KOCKÁZAT NÉLKÜL

Jürgen Hofmann–Lengyel Menyhért: Lenni vagy nem lenni / Vígszínház
2011.11.03.

A hatodik előadást láttam. Biztos ízlésű, szinte egyetlen premierről sem hiányzó barátaim derűsen bocsátottak útnak: kétórányi felhőtlen szórakozásban lesz részem. Percre pontosan két óra múlva azzal jöttem ki a színházból: legalább egy tenyérnyi felhőcske lett volna! TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

„NÉZŐ, LÉGY ELNÉZŐ”

Shakespeare: Rómeó és Júlia / Vígszínház
2011.04.14.

Van minden: kivetített monitor, motoros száguldás színes mozgóképeken a színház környéki utcákon, majd élőben a színpadon, akrobatikus egyensúlyozás Júlia erkélye alatt, keresztül-kasul bejátszott nézőtér és romba döntött Vígszínház a kripta-jelenetben. Csak dráma nincs. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

JELES NAPOK

60 év – A Magyar Állami Népi Együttes műsora; Egy élet a tánc – a 80 éves Novák Ferenc köszöntése / Budapesti Tavaszi Fesztivál 2011
2011.04.07.

A tavaszi fesztivál idei évadjában feltűnően kevés táncprogram kapott helyet, viszont a véletlen egymás közelségébe sodort két jeles évfordulót. Jó, hogy így történt, mert a két est felskiccelte a néptáncművészet jelenét, de még inkább múltjának szinte összes jelentős irányzatát. FUCHS LÍVIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

MONOREGÉNY

Szepes Mária: A vörös oroszlán / Vígszínház
2011.03.30.

A lélekvándorlással foglalkozó regény lelke nem vándorolt át a monodrámába. Hosszú, minden ízében epikus történetmondás az osztályrészünk: az okos, átszellemült beszédű Venczel Verára szabatosan érdektelen képi és hangeffektusok palástja borul. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A SZENVEDÉS/LY KÖZÖS

period... / Vígszínház
2011.02.08.

A period... című előadás alatt megmártózhatunk az önsajnálat jólesően meleg, habos fürdőjében. Megnyugodhatunk, hogy a párkapcsolat (vagy a hiánya) mindenképpen nehéz ügy – s jó érzés ezt a terhet az alkotókkal és a nézőkkel, egy közösségként viselni. RÁDAI ANDREA CIKKE. Tovább a cikkhez

WHO IS AFRAID OF

Yasmina Reza: Az öldöklés istene / Vígszínház
2011.02.06.

Nem nagy öröm aranyhalnak vagy tulipánnak lenni az egyrészes darab színpadán. Az akváriumba belehánynak, a virágok földhöz csapva vesztik piros fejüket. A keserű vígjáték négy emberszereplőjén sincs mit irigyelni. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

FÉNYTELENÜL

Csehov: Ványa bácsi / Vígszínház
2010.10.11.

Áttetsző függöny mögött árnyalakok imbolyognak. Kopott bútorok, összemálházott könyvek romhalmazán elveszett, tévelygő lelkek feszülnek egymásnak; drámájuk mégsem tud fölszikrázni. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NEM-VIDÁM SZTORI

Mozart: A varázsfuvola / Vígszínház, Operaház
2010.01.12.

Ha Mozart Varázsfuvoláját operaházi közreműködéssel a Vígszínházban adják, fölteszem, odanyomulhat tollával a színikritikus, aki amúgy távol tartja magát (írásban) az opera-bemutatóktól. Pedig A varázsfuvola a legkedvencebb kedvence – kinek nem? CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

VILLÁSREGGELI

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Vígszínház
2009.10.29.

Sonka, tojás, hideg csirke, hal, szalámi, sajt, vaj, tej, méz, dzsem, rozskenyér, konyak, tea, rum. Falatok, kortyok a színműíró reggelijéből. Nem kétséges – a darab végén már az esti lakomára érti a lakáj –: a Vígszínházban „tálalva van”. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez