HIDEG VISZONYOK

Schein Gábor: Svéd
2016.02.29.

Sűrű és érzéki regény Schein Gábor Svéd című könyve, terjedelméhez képest meglepően gazdag szövésű mű: nemcsak az elbeszélt történetek fordulatai és a szereplők közötti viszonyrendszer pszichológiájának árnyaltsága, de a középpontba helyezett erkölcsi-esztétikai kérdések miatt is fajsúlyos alkotás. Tovább a cikkhez

A MÚLT A TÉNYEKKEL ÁLCÁZOTT JÖVŐ?

Márton László-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában
2016.01.31.

A szellemidézés és a történelem ismétlődésének jegyében telt Márton László január 25-i estje, a Literárium című irodalmi beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán a Müpában. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

PÁRHUZAMOS KRITIKÁK

Margócsy István: Eleven hattyú
2015.10.10.

Kortársi kritikagyűjteményének valamennyi fejezetét 19. századi idézettel nyitja, könyve egészét 1838-ban megfogalmazódott gondolatokkal zárja a szerző, hogy két nagy szakterületét, a romantika/reformkor irodalmát és a modernitás-kutatást összekapcsolja. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

HIMNUSZ ARRÓL, AMI NINCS

Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából
2015.07.22.

A labda, mint tudjuk, kerek, sőt: gömbölyű. Erre nem lehet elégszer rácsodálkozni. Ha kortársi fociprózánk gyarapszik egy-egy művel, sokan felkapják a fejüket: szépírói munka, a futballról, ma?! De ami a fociról, sosem csak a fociról. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MACSKAGYÖKÉRTEA

Grendel Lajos: Utazás a semmi felé
2015.06.15.

A szerző újabb, életet-életeket áttekintő számvetésregényeiben rövid, határolt időkeretek (Négy hét az élet, 2011 stb.) és a bennük felidézett hosszú évtizedek ütköztetését oldja meg változatos narrációs technikákkal. Ezúttal hét napba sűrűsödik negyven esztendő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZEMRŐL SZEMRE

Gervai András: Titkos Magyarország
2015.06.07.

„Célszemély”: a társadalom – ez az alcíme Gervai András új könyvének, s hiba lenne első látásra hatásvadásznak ítélnünk e címadást. A Kádár-kori állambiztonság működését és Gervai közhasznú kutatói érdeklődését is érzékletesen leírja ez a totalitást jelző megfogalmazás. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

A TUDÓS ÉS A POLGÁR

Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye – Szekfű Gyula, a történetíró és ideológus
2015.05.17.

Szekfű Gyula (1883-1955) a XX. század egyik legnagyobb és minden bizonnyal legnagyobb hatású magyar történésze volt. Három nemzedéke ma újabb nemzedékekre hat. Most megjelent az első nagymonográfia életéről és koráról. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

IDEGEN SZEMMEL

Péterfy Gergely: Kitömött barbár
2014.10.07.

Lehet-e egy könyv egyszerre tragikus hangoltságú művelődéstörténeti csemege és katartikus olvasmányélményként az olvasó tudatába égő, remekül megírt történelmi regény? Péterfy Gergely megrázó és mélyen lehangoló új könyve egyértelmű választ ad erre a kérdésre. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

HŰTÖTT HŐ

Sándor Iván: A Vanderbilt-jacht hajóorvosa
2014.07.22.

A regényműfaj alakulását, saját epikai törekvéseit évtizedek óta nagyszabású történeti-esztétikai elemzéssorozatban nyomon követő író tavasszal megjelent II. világháborús regényéhez immár egy I. világháborús tárgyú esszéjének gondolatait is értelmezői segítségül hívhatjuk. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MIÉRT, KI AZ A DERRIDA?

Horváth Csaba: Háy János
2014.07.21.

Kétségtelen tény, hogy Háy Jánosnak „kijárt” már egy monográfia. Műveinek recepciója bőségesnek mondható, ám hogy azokról kimerítő tudományos diskurzus folyna, semmiképp sem állítható. PÁL SÁNDOR ATTILA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez