Hirdetés
Rajna Martin, a Győri Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója és az Opera első karmestere még csupán 28 esztendős, ám máris több mint a magyar zenei élet egyik nagy reménysége. A fiatal muzsikust többek közt a karmesteri szerepről és az operai működés előre sohasem kalkulálható meglepetéseiről kérdezte László Ferenc, s a beszélgetés során a komolyzenei élet újonti ifjúságmániája és annak kockázatai is szóba kerültek. LÁSZLÓ FERENC INTERJÚJA.
Lett egy új kulturális törvény. Készítette hét osztályvezető, látta öt helyettes államtitkár és egy sajtófőnök, jóváhagyta Závogyán Magdolna, Dr. Gáva Krisztián, és persze Csák János. Ez már akkora grémium, hogy mondhatni: vajúdtak a hegyek, és akár elefánt is lehetett volna belőle. A SZERK.
Bartók Béla születésnapján mutatta be új lemezét a Sárik Péter Trió, amelyen az eddigi hagyományaik mentén folytatják a Bartók életműve és a szélesebb közönség közt feszülő távolság felszámolását. Ugyanezt csinálják a jazzel is, azt pedig a koncert is megmutatta, mennyire könnyen áthidalhatók ezek az elsőre beláthatatlannak tűnő távolságok. RÁTOSI MILÁN KRITIKÁJA.
Hirdetés
A kompasszió – azaz részvét, együttérzés – volt a Budapesti Fesztiválzenekar idei nagyheti hangversenyének, vagy ha tetszik, zenei szertartásának címe és hívószava. Egyben mélyértelmű szójáték is, amely a program gerincéül szolgáló bachi Máté-passióra való utalással formailag is megteremtette a kapcsolatot a műsor és a tartalom – az est „üzenete” – között. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Áprilisi ajánlóm fókuszába jórészt történelmi és társadalomtörténeti művek kerültek. Egy kétes eredetű bécsi gyűjtemény, lakhatás- és menzatörténet, a rendszerváltozás korszakának vonatjegyhamisítási sztorija, G.W. Pabst filmrendező viszonyulása a hitleri hatalmi gépezethez. Talán a zenei események lógnak csak ki a sorból. De nem kell mindent kényszeresen egy dobozba szuszakolni. MERÉNYI ÁGNES AJÁNLÓJA.
…méghozzá a drezdai Staatskapelle zenekarát, sokadszor, a 2020-21-es évadban ugyanis az együttes rezidens művésze volt, és már a történelmi kilencvenes években is velük vette lemezre Beethoven összes zongoraversenyét. Még ha mindezt nem is tudtuk volna, a bécsi Konzerthaus-beli koncerten jól kivehető volt a szólista és zenekar, karmester és zenekar közötti harmónia, a rutinos együttműködésen túlmutató művészi affinitás. GYENGE ENIKŐ BESZÁMOLÓJA.
Vajon él-e még Robert Schumann képzeletének szülötte, a Dávid-szövetség? Jár-e még koncertre a szenvedélyes Florestan, az álmodó lelkű Eusebius és a mérleg nyelve, a bölcsen megfontolt Raro mester? Jár bizony, de még mennyire: a három vitapartner legutóbb az orosz zongoraművész, Grigorij Szokolov szólóestjét hallgatta meg a Müpában. Koncert utáni eszmecseréjüket CSENGERY KRISTÓF hallgatta ki és jegyezte le.
Ezt mondta Schiff András, amikor bécsi hangversenye előtt – a drezdai Staatskapelle zenekarát vezényelte és természetesen zongorázott is – hajlandó volt gyakorlását megszakítani beszélgetésünk és a Revizor olvasói kedvéért. A világ furcsaságairól, Bachról, a zenélés lélekjobbító missziójáról, politikáról, mindenről szó esett. Még a lépcsőházban is. GYENGE ENIKŐ INTERJÚJA.
Ha március, akkor Mozart-nap – amelyet idén március 3-án rendezett meg a Concerto Budapest a Zeneakadémián, Keller András művészeti vezetésével és Batta András házigazdai közreműködésével. A kínálatban négy hangverseny és Simon Izabella délutáni gyermekprogramja szerepelt; utóbbira a Kupolateremben, míg a „felnőtt” zenekari hangversenyekre a Nagyteremben, a koradélutáni kamarazenei koncertre pedig a Solti teremben került sor. MALINA JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
Claus Guth 2008-as salzburgi Don Giovannija, több más európai állomást követően most Budapestre is megérkezett. Óriási dolog, hogy egy ennyire markáns rendezés évtizedeken átívelve sem öregszik meg, azzal együtt, hogy a kerekerdő csupán a darab háromnegyedéig érdekes. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ KRITIKÁJA.
Hogy a zene nem jelent semmit, csak önmagát? Néha így van, máskor meg nem. Múltidézés és gyász, bohókás fricska és utánzás, vallás és történelem – ennyi mindenről szól az a három mű, amely a Budapesti Fesztiválzenekar legutóbbi hangversenyén követte egymást. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Fájó, de tény: Manon varázsos csábereje a szokottnál kisebbnek bizonyult a Müpa február 25-i előadásán, és ezért leginkább a színpadra állítás minőségét okolhatjuk. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
Hirdetés
Somló Dávid performansz- és hangművésszel március 6-án debütáló új hangfilmje kapcsán beszélgettünk kapitalista művészettermelési kényszerről, arról, hogy miért nem szereti az autókat, valamint, hogy a Széll Kálmán tér-e a legjobb színpad. ORBÁN KRISZTINA INTERJÚJA.
Demencia, alkoholizmus, gyerek- és ifjúsági előadások, meztelen nők, robotok, egy vicces diktátor, Ujj Zsuzsi és a világ legszebb városa, Róma. Puskás Panni kulturális programötleteihez márciusban sem kell majd nyakkendőt kötni.
Brahms, Brahms és Brahms – e három szerző műveit vezényelte a MÁV Szimfonikusok hangversenyén Thomas Sanderling. Az első szerző hangulatvilága vidám, a másodiké komoly, a harmadiké komor. De egy negyedik alkotó is eszünkbe juthatott az előadásokról, sajátos módon Karinthy Frigyes, akitől a beszámoló címét kölcsönöztük. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
Pirisi László „zenemunkás” „Munkában a zene” című beszélgetéssorozatának legújabb, január 31-én a Magyar Zene Házának előadótermében rendezett eseménye a félelem, a rettegés és a feszültség témáját járta körül Grisnik Petra érzékeny közreműködésével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Egy koncert, amelyen egyszerre három kivételes hangszeres előadó lép pódiumra. Egy este, amelynek során egy mellőzött műfaj remekei szólalnak meg. Egy műsor, amelynek három száma közül kettő méltán nevezhető felfedezésnek. Két óra, amelyet a jelenlévők a fiatalság és az elhivatottság ünnepeként élnek át. Kevin Spagnolo, Aurélien Pascal és Théo Fouchenneret nevét érdemes megtanulni. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Az Európában dolgozó ausztrál operarendező, Barrie Kosky nevével sok magyar operarajongó a pandémia időszaka alatt ismerkedett meg: ha volt az időszaknak pozitív hozadéka, az a tőle is hozzáférhető operafelvételek számának megugrása. De kicsoda Kosky valójában? NOVOTNY ANNA ÍRÁSA.
Az elmúlt években a popzene ikonikus alakjairól szóló dokumentum- és játékfilmek mellett a klasszikus zenei világ szereplőiről szóló alkotások is megjelentek a populáris kultúra látómezején. A filmgyártás a könyviparhoz hasonlóan mitikus alakok magánélete után kutat, és tekintetét a magával és a világgal küzdő karmester ambivalens személyiségére irányítja. WAGNER SÁRA ÍRÁSA.