Az előadás szövegkönyvét az eredeti rajzfilmsorozatból és Marék Veronika a társulat számára elmesélt történetéből írta a Harlekin Bábszínház házi szerzője, Szabó Attila. Amit a színpadon látunk, az tulajdonképpen a kockásfülű nyúl szuperhős-eredettörténete. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA.
Gyerek
Hirdetés
HŐS SZÜLETIK
TÖBB MINT HASZNOS Kertész Imre: Sorstalanság / Katona József Színház, Sufni
Kertész Imre regényéből tantermi előadást készíteni érthető döntés, ugyanis számos ponton tudja megtámogatni a középiskolában tanultakat. Lehet adalék a történelemórához, de érettségi tétel is készíthető belőle. Lehet-e azonban több, mint „hasznos” egy ilyen vállalás? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: A HEPCIA HAPCIJA Podcast Varró Dániellel a Túl a Maszat-hegyen 2. kötetéről
Sosem gondoltuk volna, hogy sorozat lesz. Húsz évvel az első kötet után megjelent a Túl a Maszat-hegyen 2., benne az összes ismert és új szereplővel, és tele viccesnél viccesebb versekkel. Sőt, készül a 3. rész is. Gyerekekről, rímképletekről, a költővel szemben támasztott elvárásokról fecsegtünk Varró Dániellel. Hiszen: „Kis olvasók, fecsegni jó!” Most jut eszembe, hogy elfelejtettem kérdezni a képregényről a kötet végén. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
Hirdetés
MINDENKI A SAJÁT TÖRTÉNETÉRE KÍVÁNCSI A szomorú királykisasszony / Vaskakas Bábszínház
Mit lehet egy rendkívül egyszerű népmeséből kihozni? Hogyan lehet azt a mai gyerekek számára aktuálissá tenni? Ezeket a kérdéseket igyekszik megválaszolni Maróthy Anna Zorka A szomorú királykisasszony című előadásában, a Vaskakas Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
FEKETEISKOLA A HATÁRON Otfried Preußler: Krabat a Fekete Malomban / Budapest Bábszínház
A lenyűgöző, gótikus-indusztriál látványvilág és Hegymegi Máté rendezésének határozott víziója mellett is töredezett és helyenként következetlen az összkép, a cselekmény megmarad egy ódivatú ifjúsági fantasy történetvezetésénél és toposzainál, ez pedig egyszerre hat bosszantóan meghaladottnak és nyújt biztonságot az előadás horrorisztikus miliőjében. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
„…LEFORDÍTJUK A SAJÁT KÖZEGÜNKRE AZT, AMIT A SZÍNHÁZBAN LÁTUNK”Beszélgetés Hegymegi Mátéval
A Budapest Bábszínház március elején mutatta be Otfried Preußler Krabat a Fekete Malomban című ifjúsági regényének adaptációját. Az alapmű számos kérdéskört jár be a felnőtté válástól a hatalomnak való kiszolgáltatottságig. Ezen témák feldolgozási lehetőségeiről az előadás rendezőjével, Hegymegi Mátéval beszélgettünk. KESZTE BÁLINT INTERJÚJA.
KELL EGY CSIPET… Kolozsi Angéla: A só / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Az előadás azt a hangulatot idézi, amikor az ovisok tésztát gyúrnak a nagyszülők lisztben és tojásfehérjében úszó konyhájában vagy kekszformákat szaggatnak ünnepek előtt az oviban és otthon. Mikor van idő és szeretet főzőcskézni, sütögetni. Mikor van idő a mosolygásra, az alkotásra. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
PUSKÁS PANNI MÁRCIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Demencia, alkoholizmus, gyerek- és ifjúsági előadások, meztelen nők, robotok, egy vicces diktátor, Ujj Zsuzsi és a világ legszebb városa, Róma. Puskás Panni kulturális programötleteihez márciusban sem kell majd nyakkendőt kötni.
NEM A ROBOTOKKAL VAN A BAJ, HANEM AZ EMBERREL Kazuo Ishiguro: Klara és a nap / Örkény Színház
A Klara és a nap az idei évad egyik legfelkavaróbb előadása. Habár 2082-ben játszódik a történet, egy pillanatig se higgyük, hogy arról szól, hova tartunk. Arról szól, milyenek vagyunk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
OVIS ABSZURD Szabó Borbála: Kalandok a Ló csoportban
A gyerekvilágba időnként felnőtt problémák tolakszanak, rájuk pedig talpraesetten és viccesen reagálnak a gyerekek. Ez akár Erich Kästner könyveinek összefoglalója is lehetne, de ezúttal Szabó Borbála Kalandok a Ló csoportban című kötetét jellemzi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
CSATÓ KATA PÁLYÁZATA A MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ IGAZGATÓI POSZTJÁRA
Szombathely város önkormányzata pályázatot írt ki a Mesebolt Bábszínház igazgatói pozíciójára a 2024-2029 közötti időszakban. A következőkben közöljük Csató Kata bábművész, bábrendező pályázatát.
AKI SOKAT MOSAKSZIK, HAMAR ELKOPIK. TÉNYLEG? Piotr Socha – Monika Utnik-Strugała: Kosz – A tisztálkodás színes-szagos története
A Covid alatt készült Piotr Socha és Monika Utnik-Strugała gyerekkönyve a tisztálkodás történetéről. Hogyan kerülnek a nyelvünkbe a tisztasággal és a kosszal kapcsolatos kifejezések? És miért nem fürödtek az aszkéta keresztények? A szerzőpáros vicces történetei és rajzai emlékezetes válaszokat adnak. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
Hirdetés
A VAK GYŰLÖLET ELLENSZERE Frakk, a macskák réme / Vaskakas Bábszínház, Győr
A szülők és nagyszülők természetes módon magabiztosabban viszik az általuk is jól ismert történeteket bemutató előadásokra a gyerekeket. Az azonban közel sem ennyire egyértelmű, hogy a színpadon valóban megteremtődik-e újra a gyerekkori varázs. A Vaskakas Bábszínház időről időre megpróbálkozik ezzel a feladattal. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
KÉT TEKNŐC MEGY A SIVATAGBAN Tiszavirág – meg minden, ami véletlen eszembe jutott valakinek a születésnapján / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Szép, kissé abszurd, de nagyon is eredeti alkotás a Ciróka Bábszínház Tiszavirág – meg minden, ami véletlen eszembe jutott valakinek a születésnapján című előadása. Könnyesre nevetjük magunkat, amikor nézzük, de közben az élet nagy kérdésein is gondolkozhatunk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
TE MIT TENNÉL MEG A SZERELMEDÉRT? Gimesi Dóra: A kis hableány / Vaskakas Bábszínház
A kis hableány a feltétel nélküli szerelem története. A kis hableány a teljes önfeladás története. Azért szép, mert mindkét kijelentés igaz rá. Gimesi Dóra átirata és a Vaskakas Bábszínház előadása is ezt a két olvasatot erősíti, de végül megtalálja benne az egyensúlyt. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
CSALÁDEGYESÍTÉS Markó Róbert: Családfa mesék / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Három testvér civódik családi örökségén, egy mesekönyvön. De miért olyan fontos egy mesekönyv, és főleg: hogyan lehet egy könyvet elosztani? Erről szól Markó Róbert Családfa mesék című előadása a Ciróka Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
NEHÉZ TINÉDZSERNEK LENNI Nem félünk a sötétben / Budapest Bábszínház, Kísérleti Stúdió
Nehéz átverni a tinédzsereket. Azt mondani, hogy értjük a problémáikat úgy, hogy közben nem látjuk a szorongásuk okait. A felnőttek számára megnyugtató lenne, hogy nem ők (mi), hanem az okostelefonok vagy az internet tehet mindenről. A Budapest Bábszínház Kísérleti Stúdiójának az előadása szerencsére nem fog megnyugtatni senkit ezzel kapcsolatban. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A JÖVŐ FOROG EGY RUBIK-KOCKÁN Pass Andrea: Kő, papír, olló / Pesti Magyar Színház, Árt-Járó
„A mai fiataloknak nincsen jövőképük” – hangzik el gyakran az okos felnőttek szájából. Igaz-e ez az állítás, és ha igen, vajon van-e felelősségünk abban, hogy ezzel kezdjünk valamit? A Pesti Magyar Színház szerint van, és előadásával meg is próbál mélyebbre ásni ebben a kérdésben. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
„NEM VOLT BÁB, AMITŐL ÚGY ÉREZTEM, HOGY TELJESEN PUCÉR VAGYOK” Beszélgetés Pájer Alma Virággal
A tizenévesek problémáiról szól a Budapest Bábszínház új előadása, a Nem félünk a sötétben. Arról a szorongásról, amely formátlan és nehezen körülírható, és amit a felnőttek többnyire már elfelejtettek, így nem értenek. Pájer Alma Virágot az előadás kapcsán kérdeztük, de nem csak erről az előadásról. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
AZ ELÉG JÓ GYEREK Znajkay Zsófia: Péntek úr csodálatos barátai, Budapest Bábszínház
A jó gyerekszínház ad valamit a szülőnek is, de nem téveszti szem elől magát a gyereket. A Péntek úr friss hangon, izgalmasan és érzékenyen beszél gyerekről és gyereknek, de a nézők korosztályonként eltérő igényeinek konzekvens figyelembe vétele és a korhatár pontosítása ezúttal nem sikerült maradéktalanul. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
VESZÉLYBEN A MŰKRITIKA, VESZÉLYBEN A REVIZOR
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.