Megint Cezanne. Geskó Judit kilenc évvel ezelőtti emlékezetes Cezanne-kiállítása után, amely Cezanne-nal és a tradíció(k)hoz való viszonyával foglalkozott, most Cezanne-ról mint tradícióról szól a kiállítás. Cezanne és a múlt, Cezanne és a jövő. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Látszatra kedves alkalmi munka: fölbukkan egy több mint száz éve írt szakácskönyv kézirata, eltervezik, hogy kiadják, s mivel a szerző a nevezetes Kner család tagja, felkérik a híres írót, hogy szórványos dokumentumok alapján írjon „valamit” Beczkóyné Kner Piroskáról. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
1931-ben, amikor megalakult az Abstraction-Création nevű párizsi művészcsoport, az absztrakt már két évtizede jelen volt a képzőművészet lehetőségei között; igaz, elsősorban más földrajzi helyeken. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Alig hinném, hogy van nálam nagyobb tisztelője Krasznahorkai László írásművészetének. Ez a munkája nem sikerült. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Fiatal emberek állnak a sűrű könyvespolcaik előtt, s jellegzetesen törzshöz szorított karral, gyors, erős, hegyes, s mindig valamire rámutató gesztikulációk kíséretében beszélnek könyvekről. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Világsikert aratott nápolyi tetralógiája után öt évvel jelent meg Elena Ferrante új regénye. Ebből az öt kötetből kikövetkeztethető regény-poétikája. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A jelentős költő esszéit, irodalmi reflexióit gyűjtötte össze ebben a kötetben. Beszélt egy könyvégetésről is, amelynek szemtanúja volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A művészettörténet egyetlen modern historiográfusa sem sorolná Jan Matejko művészetét a festészeti progresszió körébe, de ha ez így van, akkor csak arra bizonyíték, hogy a progresszivista unilineáris fejlődés-elv sem különb más ilyen fölfogásoknál. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Amennyire meg tudom ítélni, Jo Nesbø új művét tartózkodva, ha nem éppen fanyalogva fogadta a nemzetközi kritika. Én nagyszerűnek tartom. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy legendás irodalomtanár születésnapi ünneplése ez a könyv, de nemcsak a szokásos „Festschrift”. Nagyobbik felében az ünnepelt saját írásai sorjáznak, amelyek egyik része tantárgypedagógiai kérdésekkel foglalkozik, másik része klasszikusokkal párbeszédbe lépő Vas István-, Petri György-, Bodor Ádám-, Kemény István- és Tóth Krisztina-művek elemzésére vállalkozik. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tizenöt évvel ezelőtt rettenetes ledorongoló kritikát írtam Gerlóczy Márton első könyvéről. Kultuszkönyv lehet belőle, de irodalom nem. Azt nem írtam, csak gondoltam, hogy szerzőjének nem is kellene irodalommal foglalkoznia. Ebben tévedtem. Mostani könyvét érdemes volt megírni. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tarr Béla ezen a kiállításon felajánlotta életművét a világ menekültjeinek a szolidaritás és az emberség jegyében. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Van valami calibani jelleg Baselitz indulásában. RADNÓTI SÁNDOR KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓJA. Tovább a cikkhez
„Két villásan keresztezett karó elől, kettő hátul, az ötödik a tetejükön általvetve” – így írta le Goethe a legősibb kunyhót, amelyet – mint mondja – „láthatsz ma is eleget földekben és szőlőkben”. Ilyesmiket alkotott meg és állított most ki Bakos Ildikó. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Oláh Mátyás pályakezdésére nagy hatással volt Vajda Lajos és Bálint Endre. Mint annyi mindenkire – Ország Lilire, Donáth Péterre, Karátson Gáborra, Váli Dezsőre és másokra. Aztán elindult a maga szent és ironikus mániájának irányába és kialakította saját világát, amelynek hívei sajnálatos módon talán elférnek egy szobában, de cserébe nagyon elkötelezettek. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
