ÜGY LEZÁRVA?

Rosemary Sullivan: Nyomozás Anne Frank ügyében
2022.11.13.

Vajon hogyan lehet egy dohos matracon fekve, a padláslyukon beszűrődő napsugarakban önfeledten sütkérezni, miközben körülötted lassan összeomlik a világ, és náci pribékek vadásznak rád? Ezen merengtem az erkélyen heverészve a napsütésben, Anne Frank naplójával a kezemben. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

A MÉLYSÉG LEGALJA

Ian Kershaw: A pokolba és vissza
2022.10.23.

Szokták mondani, hogy a klasszikus történelmi művek alapvetően irodalmi természetűek. Azt hiszem, ez A pokolba és vissza „természetéről” is elmondható. Nem feltétlenül a történeti elbeszélés fikciós elemeire gondolok, vagy a szerző stílusára, hanem a mű, ha szabad ezt a kissé patetikus szót használnom, megvilágító erejére. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

HÚSZ ÉV UTÁN

Turning Point / Netflix
2021.11.29.

A füstölgő ikertornyok valószerűtlen látványa sokunk emlékezetébe bevésődött; fel tudjuk idézni, hol és hogyan ért bennünket a hír, s elég néhány képkockát látnunk annak a szeptemberi napnak a történéseiből ahhoz, hogy újra eluralkodjon rajtunk a döbbenet. TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

ZSARNOKOK KISKÁTÉJA

Hogyan váljunk zsarnokká / Netflix
2021.10.13.

Ülünk a képernyő előtt és vonogatjuk a párhuzamokat. Szó se róla, ismerjük ezeket a módszereket már rég, mégis most egy csokorban és történelmi perspektívában látva őket nyugtalanító érzés fogja el az embert. TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

VITA EST HISTORIARUM MAGISTRA – EGY ÓKORTÖRTÉNÉSZ ÉLETÚTJA

Hargittai István: Jeremiás nyomában - Beszélgetések Komoróczy Gézával
2021.11.16.

A címben szereplő latin mondat nem az én találmányom; Komoróczy Géza tanulmánykötetének a mottója. A közismert szentencia – historia est magistra vitae – megfordítása, egyszerre meghökkentő és elgondolkodtató. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A TÉNYEK MAKACS DOLGOK

Gyáni Gábor: A történeti tudás
2022.02.01.

Még a pandémia előtt egy jeles magyar történész arról beszélt a tévében, hogy a történettudománynak szemben a természettudományokkal az a szerencséje (és egyben tragédiája), hogy egyrészt közérthetően tud szólni a nagyközönséghez, másrészt olyan problémákkal foglalkozik, melyek sok ember érdeklődését felkeltik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

VÁNDORÚTON

Peter Frankopan: Selyemutak
2021.04.13.

Olyan ez a világhistória, mint azok az arab térképek, amelyek a nálunk megszokotthoz képest tótágast állítva ábrázolják a világot. Peter Frankopan Kelet felől szemléli a világ múltbéli történéseit, feje tetejére állítja mindazt, amit gondolunk vagy szeretünk gondolni a nyugati civilizációról. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

CSALÁDI FOTÓALBUMOK

Philippe Sands: Kelet-nyugati utca
2020.12.17.

„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Az ő fizikai és szellemi útjukat írja le a Kelet-nyugati utca megrendítő tárgyilagossággal. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

SZENVEDÉLYES ÉS IGAZ

Balázs Gábor: Párizs szabad város
2020.07.03.

Balázs Gábor monográfiája a hatvanas években kezdődő historiográfiai fordulat eredményeit összegzi kritikusan a magyar közönség számára, ahogy a kötet egyik mottója szól: „Pour qu’on sache”, azaz „Megismerésül”. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

"EGY NÉMET TISZT SOHA NEM ADJA MEG MAGÁT!"

Ungváry Krisztián: Hősök?
2020.02.09.

Ungváry Krisztián nem először tesz rá kísérletet, hogy Budapest második világháborús ostromának mindmáig kísértő emlékezetét a történettudomány eszközeivel felfoghatóbbá és feldolgozhatóbbá tegye. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

AZ ÁRNYÉK NÉLKÜLI EMBER

Meruk József - Ungváry Krisztián: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai
2019.03.05.

A Meruk-Ungváry szerzőpáros eddig ismeretlen történeteket, apró mozzanatokat tár fel, melyek egyszerre vetnek élesebb fényt Sztálin legjobb magyar tanítványának lelkivilágára, élethazugságaira és arra a groteszk, abszurd világra, melynek felépítésében főszerepet vállalt. TÓTH IVÁN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez

A BÖGÖLY ÉS A NEMES PARIPA ESETE

Gyáni Gábor: Nemzeti vagy transznacionális történelem
2018.11.20.

Gyáni Gábor feltárja, hogyan zabolázta meg a múltat monolitikus egységként őrző (nemzeti) kánonhagyomány a változást és az ismeretlent fürkésző történeti gondolkodást, hogyan emelte azt a tudomány rangjára, és miként állította a nemzeti identitásképzés szolgálatába, például a tantermekben. TÓTH IVÁN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez

(FEL)HASZNÁLHATÓ MÚLT, AVAGY A TÖRTÉNÉSZEK TRÓNFOSZTÁSA

Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű)
2017.03.14.

Nemrégiben a magyar származású amerikai írónő, Kati Marton így felelt arra a kérdésre, hogy mi volt a célja legújabb történelmi regényével: „Rá akartam világítani arra, hogy a történelmet nem hagyhatjuk meg csak a történészeknek, az életünk részévé kell tennünk, különben a történelmi hibákat folyamatosan ismételni fogjuk.” Jelentem, elkésett: a történelem már jó ideje nem a történészek hatáskörébe tartozik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

Címkék: Gyáni Gábor

ARS HISTORICA

John Lukacs: A történetírás jövője
2013.09.23.

„Egész pályám során két különböző, bár párhuzamos és egymást gyakran átfedő érdeklődésem volt. Az egyik: hogy különleges történelmi leírásokat alkossak. A másik (amire ez a könyv is példa): a szüntelen töprengésem azon, hogy valójában mit is jelent a történelmi tudás – és aztán kikristályosodott bennem egy történelemfilozófia.” TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

FIRENZE ÉS EGY ÜVEG CHIANTI

Charles FitzRoy: Reneszánsz Firenze napi öt forintból
2011.12.04.

Jól emlékszem a szúrós pillantásra, amit egy sienai fiatalember vetett rám, amikor sok évvel ezelőtt Firenze bájairól áradoztam. Bezzeg, ha korábban kezembe kerül egy ilyen útikönyv! És ez még akkor is igaz, ha itineráriumunk az 1490. esztendő városába kalauzol el. TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez