Az „aranykortól” a mára jellemző kulturális privatizációig ível a Partizán dokumentumfilmje, mely kompakt körképet ad a magyar film történetét meghatározó folyamatokról és arról, hogyan jutottunk el a kurrens, diskurzust nélkülöző, szűk kör által leuralt történelmi korszakig. CSOMÁN SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Álom és valóság, idill és zavar, vágy és apátia keveredik Szövényi-Lux Balázs nagyjátékfilmes debütálásában, melyben a szellemi és lelki mellett a mozikban keveset tapasztalt testi síkot is játékba hozza. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Robosztus bölények, helyeslő mosómedvék, bűn mérgével átitatott kígyók, hiszékeny kacsák, ármánykodó prérifarkas és az általa formált emberek lakják a teknős alakú, páratlan Paradicsomot, ahol a teremtett harmóniát az ösztönök önkénye bolygatja meg Gauder Áron régóta dédelgetett tanmeséjében. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kurrens magyar történelmi film továbbra is képtelen úgy elmesélni egy valóban vászonra kívánkozó történetet, hogy közben túllépjen a korlátolt, szigorú értelemben vett jó-rossz bináris oppozíción. A jelenség alól a Hadik sem kivétel, sokkal inkább a szabály. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Tár pontosan olyan komplex élmény, mint a benne központi szerepet betöltő szimfónia partitúrája: a hangjegyek helyét a dialógusok, a szekciók helyét a karakterek veszik át, melyeket a hierarchia pódiumán vezénylő karmester kénye-kedve szerint pakolgat – egészen addig, amíg már nincs előtte semmi, amiből játszhatna. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A BIDF idei jelszava „Tiszteld az életet, Ne ölj!”. A mottót olvasva persze egyből a szomszédunkban zajló háborúra asszociálunk, ám a felszólítás – ahogy a korábbi versenyprogramokban is - ennél jóval tágabb kontextusban értelmezendő. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Király úgy keresztezi a fikciót a valósággal, hogy Zámbó Jimmy ellentmondásokkal teli pályafutása még azok számára is izgalmas felemelkedés- és bukástörténetté válik, akiket amúgy hidegen hagy a magyar popszakma legendás alakja. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
2022 utolsó magyar mozija vérbeli romkom, ami mese- és csodatematikájával, ötletes vizualitásával és alaphelyzetéből adódó abszurditásával igyekszik kiemelkedni a középszerű közönségfilmek mezőnyéből – moderált sikerrel. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bernáth Szilárd nagyjátékfilmes debütálásának kulcsszava az autentikusság: releváns, szőnyeg alá söpört, kínzóan kevéssé tematizált témáról beszél olyan érvénnyel, hitelességgel és szerzői stílussal, ami a magyar kortárs moziból fájóan hiányzik. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tarik Saleh a legjelentősebb iszlám egyetem közegébe ágyazott, belső vallási konfliktusból kibontakozó, kegyetlen politikai thrillerében olyan világ sejlik fel, mely fokozatosan a bőr alá kúszó, kellemetlen érzéssel tölti el európai nézőjét. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szilágyi Fanni első rendezése tükörfilm, mely látszólag különböző, mélyrétegükben mégis ugyanazokat a közös kényszereket hordozó ikerpárról szól, akik valahogy nem találják az egymáshoz vezető utat. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A megrázó drámák mellett az idei Szemrevalón megfértek a húsbavágó témákkal foglalkozó, ám azokat könnyedebb hangvételbe csomagoló vígjátékok is, melyek a modern női lét generációkon átívelő dimenzióit és a multikulturális társadalmat feszítő problémákat vizsgálják. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Míg Antall József hidegvérű vezetőnek, addig Göncz Árpád szerethető, de inkompetens bácsinak tűnik az idei magyar Oscar-nevezésből, mely minden igyekezet, korhű díszlet és átlagon felüli színészi teljesítmény ellenére érdektelen, hollywoodi kliséket mantrázó kurzusfilmmé válik. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ali Abbasi Cannes-ban debütáló filmjében nem az a legszörnyűbb, hogy egy átlagos iráni férfi lelkiismeretfurdalás nélkül meggyilkol tizenhat prostituáltat, hanem az, hogy a kegyetlen mészáros a nép hősévé válik. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A 40 éves Sisi presztízs- és talajvesztése, egy 17 éves kamasz gyermekének örökbeadási-kálváriája és egy nem várt viszonyban magára találó gyanúsított tragédiával átitatott útkeresése: a 18. CineFest súlyos drámákon keresztül enged betekintést a nyomás alatt feltöredező női létállapotba. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
