A francia–dél-koreai származású Elisa Shua Dusapin regénye a távoli Dél-Koreában játszódik, témái azonban minden európai olvasó számára ismerősek: magány, idegenségérzet, beilleszkedési képtelenség, kapcsolati zavarok. A lélek bajai kiütköznek a testen. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A magyar olvasó nemigen ismeri a szerzetesrendek étrendjét. Most egyenesen a bakonybéli Szent Mauríciusz monostor szerzetesei számára főző szakácsoktól tudhatja meg böjti és ünnepi ételeik receptjét, és azon kívül a bencés rend 1500 éves hagyományain alapuló vallási és közösségi szokásait is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A villamost József Attilától Csukás Istvánon át Erdős Virágig sokan megénekelték már (ki ne felejtsük a szófordulat miatt a Fonográf együttest sem), most azonban rajzokon is megelevenedik, nemcsak a története, a működése is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Száznyolcvan éves fennállását ünnepelte tavaly az Athenaeum kiadó. Egyszerre kézenfekvő és méltó módját választották a kiadó munkatársai az ünneplésnek: díszkiadás-sorozatot adtak közre "saját" klasszikus szerzőikből. A szerzők, a művek kiválasztása és a kötetek külalakjának, tipográfiájának megújítása főhajtás a kiadói hagyomány előtt, ugyanakkor továbblépés is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Tűzföld (spanyolul Tierra del Fuego) a Dél-Amerika legdélibb területét alkotó szigetvilág. A Magellán-szoros választja el a kontinenstől. A világ vége, ahol semmi sincs, egyvalamit kivéve: ez a szabadság. Pataki Éva új generációs közösségi regénye. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény módosításában megszüntette a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségét. Lényege, hogy nem bünteti tovább a felnőtt férfiak szexuális kapcsolatát. A cselekmény, azaz a fajtalanság csak akkor minősül bűntettnek, ha azt erőszakkal, fenyegetéssel stb. kényszerítették ki, illetve kiskorúval (ekkor 20 év alatti), netán másokat megbotránkoztató módon követték el. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Haragszom-e apámra? Haragudhatunk-e apáinkra vagy bárki másra, amiért olyanok lettünk, amilyenek, és olyan életet élünk, amit ebben az országban? Rólam szól-e a könyv vagy valami egyetemesebbről próbáltam írni?” VÁNDOR JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A varázslat mindenütt jelen van. A négyszögletű kerek erdőben, a lakótelepen és a varázslóiskolában is, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. A varázslat aztán néha vonatra ül, és meg sem áll egészen Szibériáig. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Tüdős Klára, a 20. század első felének ipar- és tervezőművészének alakját Bódis Kriszta trilógiának tervezett regényfolyamában fiktív életrajz formájában, mégis hitelesen kelti életre. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ahogy Cecelia Ahern video-ismertetőjében dallamos ír kiejtéssel, de azért mindenki számára érthetően röviden összefoglalja: ez a történet egy Szeplős becenevű fiatal nőről szól (valódi neve Allegra Bird), aki egy velős megállapítást hallva elemezni kezdi az életét. VÁNDOR JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Néhány éve a magyar kriminek új alműfaja terjed: a szocializmus időszakában eredő és onnan továbbgyűrűző bűneseteké. Ez az izgalmas nyomozás megírása mellett alkalmat nyújt a szerzőknek némi történelmi, társadalomtörténeti feltárásra. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szakmatörténet, kultúr- és társadalomtörténet, technikatörténet, egységes, átfogó, valóban tudományos munka szórakoztató olvasmány formájában. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Pogány és keresztény legendák, egy nép és egy város eredetmondája, népmesék és tanulságos fabulák újramesélve és rajzolva: ez a Napkút kiadó Lengyel legendák és népmesék című kötete. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szerzők és kiadók sora jött rá az elmúlt években, hogy a történelmet muszáj másképp elmesélni. Viccesen, mai nyelven, akár képzeletbeli szelfik, akár karikatúrák segítségével. Az eredmény? A történelmi figurák életre kelnek. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Az elrejtettség az egész létünket meghatározta, mi pedig – legalábbis a többségünk – egész életünkben kétségbeesetten próbáltuk elűzni magunktól ezt a történetet.” Bart van Es dokumentumregénye nem egyszerűen a holokauszt traumáiról szól, hanem a némasággal, a tagadással meghosszabbított szenvedésről. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
