A rendszerváltás és a kultúra kapcsolatát vizsgáló sorozatunkban ezúttal az irodalmi intézményrendszerekről beszélget Mészáros Sándor, a Kalligram igazgatója, és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető (SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar) A moderátor Merényi Ágnes. A videó az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének támogatásával jött létre. Tovább a cikkhez
Hogyan reagáltak a járványra a könyvkiadók és az olvasók? Mi az új helyzet hosszabb távú kimenetele? Három kiadó háromfajta útja. Résztvevők: Dian Viktória (Athenaeum, Partvonal Könyvkiadó), Érsek Nándor (Scolar Kiadó), Gál Katalin (Vince Kiadó / Vince Books, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete) Moderátor: Merényi Ágnes Tovább a cikkhez
Miért kavart nemzetközi vihart Amanda Gorman Biden elnök beiktatási ceremóniáján elmondott verse? Ki lehet – vagy nem lehet egy mű megfelelő fordítója és miért? Résztvevők: Gera Judit, Bán Zsófia, Nádori Lídia, Kövesdi Miklós A beszélgetést vezeti: Merényi Ágnes Tovább a cikkhez
Saly Noémival Merényi Ágnes beszélget, szó lesz tanításról, kávéházakról, könyvekről, és persze a Duna-partról. Tovább a cikkhez
Tavaly óta papírhiány, beszerzési nehézségek és tetemes áremelkedés sújtja a könyv- és a lapkiadást. Ennek okait és következményeit igyekeztünk feltárni. A jövő minden tekintetben kiszámíthatatlan, ráadásul beszélgetésünk másnapján kitört az ukrán-orosz háború… Merényi Ágnes Topor Tündével, az Artmagazin főszerkesztőjével és Nyáry Krisztiánnal, a Líra kiadói csoport kreatív igazgatójával beszélgetett. Tovább a cikkhez
„Hosszú, mély levegővétel kellene, egyenletesen, könnyedén feltölteni a mellkasomat. Nem sikerül. Mintha sűrű szövésű szűrő tapadna a tüdőmhöz.” MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Festmények, szobrok, kortárs irodalom, zene és a belőlük születő színház. Az idén hatodik alkalommal látható a Szépművészeti Múzeum Textúra-sorozata, a járvány miatt online. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A magyarországi rendszerváltás 30. évfordulóján a kultúra különféle ágazatainak változásait vettük szemügyre. Nem biztos, hogy az irodalomban következett be a legmélyebbre ható átalakulás, ám az élet kisebb és nagyobb változásait, az ország és polgárainak sorsát, a világ jelenségeit mégis az irodalom képes – ha képes – szavakkal azonmód megragadni. Áttekintésünk szükségképpen vázlatos, a téma tanulmánykötetet kívánna. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Central European University létrehozásának gondolata 1989-ben merült fel, és igen gyorsan, 1991-ben már meg is alapították. Alapvető eszméje az volt, hogy miként segítheti egy oktatási intézmény a szovjet típusú diktatúrákból az átmenetet a demokratikus nyílt társadalomba. Fodor Évával, a CEU rektorhelyettesével arról beszélgetünk, mennyiben volt a CEU maga is a rendszerváltozás „terméke”, és mennyire hatott a társadalmi folyamatokra. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Miért hisszük, hogy a karantén fogság? Nem az. Szabadon olvasunk mások fogságáról. A Snagovi emlékkönyvet például. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Rejtőzködő életet élt a Férfiidők lányregénye, majd a belőle készült film, az Akik maradtak ráirányította a megérdemelt figyelmet. Szerzőjével a regény hátteréről, a szereplők ábrázolásáról és a történet elmesélésének igényéről beszélgettünk. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Több nemzedék olvasta az angol és amerikai regényirodalmat az ő magyarításában.A kedvencem mégis a műfordítói baklövésgyűjteménye volt. Addig gyötörtem, míg végre megcsináltuk a folytatást. Mindig lehetett tudni, a kiadó melyik szobájában jár éppen a kézirat. A röhögésből. Búcsú Borbás Máriától. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Az úttörőcsapat-gyűlések szűkös zenei repertoárja tette, hogy figyelmem minduntalan elkalandozott és értelmem is megtorpant az "És nemzetközivé lesz holnapra a világ" sornál. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
A szegény kis szerkesztő panaszai a recenzenshez. Levélregény 3 évadban, megszámlálhatatlan epizódban és kibúvóban. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Nagyanyám valószínűleg sosem főzött libalevest, csak marhát, de az abban foglalt maceszgombóc maga volt a platóni maceszgombóc-idea tökéletes megtestesülése. Nem volt nagy, de kicsi se, nem volt trutymósan lágy és bántóan kemény se, de bele lehetett harapni. A húsleves aromáján is átütött az a kicsit füstös íz, amit a nyers maceszlapot ropogtatva is érez az ember. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
