Mindig azt gondoljuk, hogy jól ismerjük már a nagy klasszikusokat. Éppen ez a kihívás, ha klasszikus műveket tűz műsorára egy színház: hogyan tud újat mondani ezekkel a történetekkel? SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A győri Vaskakas Bábszínház ősbemutatója új köntösbe öltözteti Kipling klasszikusát: a friss adaptáció egészen más jellegű, más atmoszférájú zenei világot épít fel, mint az 1996-os Dés-Geszti-féle musical vagy az 1967-es Disney-rajzfilm. Épp itt volt az ideje egy újabb értelmezésnek, hangzásnak! SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Picasso című előadásban Picasso, a művész háttérbe kerül. Picassót, az embert, a férjet, az élettársat, az apát, a nárcisztikust, a bántalmazót, a hipochondert, a puhulásnak indult testet látjuk. És Picasso ürügyén, az ő személyét csak felhasználva vet fel az előadás kérdéseket. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A fiú (férfi? már nem fiú, és még nem férfi) egy nagy, zárt dobozban ül, csak felénk van nyitva a negyedik fal. Kockának nagy, világnak kicsi. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kényes vállalkozás Saint-Exupéry A kis hercegéhez nyúlni. Egymásnak ellentmondó elvárások tömkelege vár egy-egy adaptációt. Szerencsére Varsányi Péter és csapata nem félt a kihívásoktól, és olyan verzióját hozták létre a nagy klasszikusnak, ami friss és eredeti látásmóddal nyúl az alapanyaghoz, észben tartva a mai gyerek és felnőtt nézők igényeit. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kiss Judit Ágnes költő-író Pagony Kiadónál megjelent Babaróka-sorozata egy kisróka és családja életének mindennapjait jegyzi rövid történetkékben. A kedves, békés és bevackolósan otthonos kismesék sokban hasonlítanak az embergyerekek és szüleik hétköznapjaira. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A comedy-műfaj wunderkindjének tartott Bo Burnham új, Netflixen elérhető másfél órás műsora, az Inside (Benn) furcsa, hátborzongató és ugyanakkor szupervicces lenyomata, feldolgozása a “karantén-életérzésnek”. Mintha azt mondaná az alkotó: kellemes világvégét mindenkinek! SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem egyszerű a függőségekről fiataloknak színházi előadást készíteni úgy, hogy ne didaktikus prevenciós előadás, szörnyűséges elrettentés, pokoljárás ábrázolása legyen belőle, amit kötelező végigülni. A pécsi Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezetnek szerencsére van rá egy verziója. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Alighanem a Nyolc nő különböző feldolgozásainak egyik eldöntendő kérdése az, hogy mennyire akarják könnyedre és mennyire akarják sötétre, abszurdra, félelmetesre, komorra játszani a darabot. A másik nagy kérdés, hogy mit akar egy-egy feldolgozás kezdeni azzal, hogy nyolc női karakter bűnözik és nyomoz ebben a bűnügyben. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felemás helyzetben voltunk júliusban. Volt is járvány, meg nem is, voltak is korlátozások, meg nem is. Vissza is tért az élet a megszokott kerékvágásba, közben meg dehogyis. Ebben a furcsa átmeneti helyzetben a művészek reflektálhattak a bezártság-élményükre, a megváltozott feltételekre, de a nyitással járó újrafelfedezésre is, tehettek lépéseket a jövő felé is, de akár időbélyegszerű lenyomatát is adhatták a jelen helyzetnek. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az előadás címe: Az ember tragédiája “junior”. Vajon mit takar, miben nyilvánul meg a “junior jelleg"? Cseke Péter negyedéves kaposvári osztálya majdnem teljes létszámban és rengeteg szerepben vesz részt a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban bemutatott, ifjúságnak szánt előadásban. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tovább folytatódik, alakul Vitéz László majd’ kétszáz éves története. Legújabb epizódja a Budapest Bábszínház Kemény Henrik termében bemutatott Vitéz László Ángliában, Barna Zsombor rendezésében és előadásában. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Milyen csábítások, veszélyek leselkednek a nagyon közeli jövőben játszódó sci-fiben Pinokkióra? A cirkusz tévéshow-vá válik, játékországból pedig egy VR-játékterem és egy szoftver-hardver-gyártó üzem lesz. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Nem félünk a farkastól színreviteleinél általában elhangzik: akkor veszik elő Edward Albee klasszikusát, ha van négy olyan színész egy társulatban, akik miatt érdemes és izgalmas elővenni. Elsősorban Martha és George szerepeit, de tulajdonképpen mind a négy szerepet jutalomjátéknak, bravúrszerepnek tartják. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Furfangos egy mese Lázár Ervin gyönyörű szövege, A legkisebb boszorkány. De már furfangos Ámi Lajos meséje is, ami Lázár Ervin szövegének alapjául szolgált. Szabó Attila rendező a Miskolci Nemzeti Színház számára készített átiratában még egy csavart beletesz az adaptációba. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
