Theodórosz Terzopulosz évtizedek óta keresi-kutatja a színház ősi rítusát, szeretné a színen megmutatni a Dionüszosz eksztatikus kultuszában gyökerező kiindulópontot, ahonnan a színházi műfajok és formák erednek. Ehhez kínálkozó anyagnak gondolja Euripidész Bakkhánsnőkjét, az egyetlen fennmaradt görög tragédiát, amelyben a színház istene, Dionüszosz szereplőként is fellép. KARSAI GYÖRGY ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Tudomásul kell vennünk életkörülményeink gyökeres megváltozását, a COVID-korszak teremtette új helyzetet, és az élet minden területén túlélési stratégiákat kell kidolgoznunk. A színház e tekintetben különösen nehéz terep. KARSAI GYÖRGY ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Az utókor számára Racine Andromakhéjának bemutatója azon felhőtlen, mondhatni boldog pillanatok egyikeként örökíttetett meg, amikor a Napkirály, XIV. Lajos határozottan jól érezte magát udvari színházában. KARSAI GYÖRGY ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Az alábbiakban közöljük Karsai György egyetemi tanár, színikritikus levelét, melyben lemond a Pécsi Országos Színházi Találkozó Tanácsadó Testületében vállalt tagságáról. Tovább a cikkhez
Mai nyelvi fordulatokkal, és laptopon, érintőképernyőn elvégzett éves beszámoló-készítéssel időtlenné tett Ványa bá: a nevetségességig banális, lefokozott érzelmek és értékek, sehova nem vezető kitörési kísérletek egy olyan csehovi világban, ahol sem az életkorok, sem a külső/belső értékek nem befolyásolják a hősök életút-választásait. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mindenki és minden pusztulásra ítélve: Ascher Tamás Bochumban rendezett Cseresznyéskert-je a mi, menthetetlenül eltűnésre ítélt, nem is oly távoli múltunkról beszél német közönségének. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Színvonalas fotókiállítás mutatja meg egy város 20. századi történetének néhány évtizedét az 1920-as évektől 1944-ig, egyetlen aspektusra koncentrálva: családokra, személyekre lebontva beszél a holokauszt előtti évtizedek szombathelyi zsidóságának hétköznapjairól, örömeiről, bánatairól, munkájáról. KARSAI GYÖRGY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A huszadik század jó néhány magyar drámájának előadástörténetéről szól Földes Anna új kötete. Kritikus kérdések sorozatát veti föl a válogatás, viszont lenyűgöző a szemtanú hitelessége. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A latin mondás - duo si faciunt idem, non est idem - szerint ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz. Mintha csak a régi bölcsesség illusztrációját láttuk volna Zsámbékon a két előadásban. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A POSZT negyedik napja, vulgo: a harmadik esőnap. Négyből három, a szabadtéri programok szempontjából nem jó arány. Az Ünnepi Könyvhét sátrainál néhány végsőkig elszánt filosz lapozgatja a bánatosan csordogáló eső elől jól-rosszul elrejtett könyveket a kiadói alkalmazottak lassan apátiába forduló, aggódó pillantásaitól kísérve. KARSAI GYÖRGY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az egykori „dühös fiatalok” egyike írta az egykor polgárpukkasztó, lázadó-lázító, mára elsősorban társulatbarát dramaturgiája miatt népszerű darabot. A konyha műfaji meghatározása jobbára reménytelen, az egri műsorfüzet sem kísérletezik vele. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Forgóajtón át jutunk a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Súdiójának apró nézőterére - „egyesével tessenek, mert beszorulnak!” -, amely erre az estére blues-kocsmává alakult, asztalokkal, bárpulttal, a komplett zenekarnak felállított dobogóval, sőt, galériával. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
