Radnóti Táj-könyve számomra az utóbbi évtizedek egyik leginvenciózusabb és leginspiratívabb szellemi kalandja, hol szellemes, hol elgondolkodtató, hol megrendítő olvasmány. RÉNYI ANDRÁS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Szűkszavúságában is megrendítő Vojnich Erzsébet Műterem címmel az Óbudai Társaskör Galéria pincehelyiségébe berendezett tárlata. Berendezett, mondom, mert nehéz ezt a mindössze öt festményt klasszikus értelemben vett kiállításnak – és nem, mondjuk, egyetlen installációnak nézni. RÉNYI ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ez itt most nem szokványos kiállítás-kritika Szüts Miklós legújabb tárlatáról. Bár a Pintér Galéria tágas tereiben húsznál is több méretes új kép függ – mind az utolsó évek friss terméséből való akvarell –, merész leszek és figyelmen kívül hagyom őket. Ennek a kiállításnak különös szenzációja, hogy ha fölül nem is írja, valamelyest új fénytörésbe helyezi az akvarellfestő munkáját. RÉNYI ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Elegáns, nagyvonalú és szép tárlat a Bacon, Freud és a londoni iskola festészete. A néző első benyomása az arányosság és tágasság érzete: világos teremsorok, áttetsző tagolás, szellős akasztás és tömör, informatív falszövegek segítik elmélyedésünket. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megrendítő, gyönyörű, katartikus munka Eperjesi Ágnes installációja az INDA Galériában. Ritka, hogy manapság egy-egy munka érzékileg ilyen gazdag, közben ennyire átgondolt, letisztult, koncentrált, ugyanakkor mélyen személyes is legyen. RÉNYI ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Miért nem azzal kezdem, hogy Gedő Ilka tüneményes munkáit szemlélve a gondolataim rendre olyan elliptikus pályán kergetőznek, amelynek egyik fókuszában az érzékenység, a másikban a töprengés áll? A kérdés voltaképp költői. RÉNYI ANDRÁS KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓJA. Tovább a cikkhez
Kihurcolták a múzeumból, behurcolják az alkotmányba – áll a borítón, összefoglalásaként annak a "reszakralizációs" szándéknak, mellyel a 2000-ben és most is regnáló hatalomközpontosítók – önérdekű praktikáik legitimálásáért – legbecsesebb közös történelmi tradícióinkat is kisajátítanák. RÉNYI ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A műfaji megnevezés az orfeumok, kabarék, cirkuszi bódék és hasonló, bár szórakoztató, de kétes értékűnek tekintett műintézmények világát idézi – amikor valaki egyedül áll ki a "nagyérdemű" elé, hogy produkálja magát. RÉNYI ANDRÁS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Az egyműves kamarakiállítás olyan, mint a belga praliné: ha „ennyi pénzért ilyen keveset” adnak, akkor minden ízt ki kell élvezni. Erényt csinál a szükségből: jobban kell figyelnie az óriástárlatok káprázataira szocializált nézőnek. RÉNYI ANDRÁS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Mit tesztelnek itt valójában? Minek a tűréspróbája folyik a szemünk előtt csaknem másfél óra hosszan? Mit „vizsgál” árgus szemekkel Árvai és kutatócsoportja, a „Természetes Vészek Kollektíva”? RÉNYI ANDRÁS ÉRTELMEZÉSE. Tovább a cikkhez
Az élet csalfa tükrei címmel fontos és szórakoztató könyvet írt Németh István, az ismert nederlandista művészettörténész a 17. század németalföldi zsánerkép-festészetéről a Typotex Kiadó Képfilozófiák című sorozatába. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megyik Jánost a kézikönyvek és a szakmai köztudat egyaránt szobrászként tartja számon. Neve hallatán a műértő emlékezetében geometrikus fakonstrukciók, újabban finoman megmunkált acéllemezek tolulnak fel. RÉNYI ANDRÁS ÉRTELMEZ. Tovább a cikkhez
A budapesti LOW fesztivál keretében mindössze egyetlen előadásban láthattuk a rotterdami Schouwburg alig néhány hetes, Peter Greenaway fémjelezte bemutatóját. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Csaknem 320 tételt – több mint 200 festményt - látni a Magyar Nemzeti Galéria gazdagon adjusztált, profin megrendezett Vaszary-kiállításán. Nemcsak a mennyiség, a minőség is imponáló; tolonganak a látogatók: Vaszary nagyszerű festő, és jó együtt látni ennyi gyönyörűséget. De van ebben valami ijesztő is: minél imponálóbb a méret, minél tetszetősebb és hangulatosabb az egész, annál valószerűtlenebb, hogy mindez lehetséges volt a XX. századi Magyarországon. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
