Van a Stúdió K Színház friss, elevenbe vágó, szellemes Tigris-előadásának egy-két olyan pillanata, amikor megáll a kés a levegőben. De úgy áll meg, hogy közben sebet is ejt, és tompa fájdalmat okoz az odaadó nézőnek. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Majdhogynem lehetetlen vállalkozás színpadon megmozdítani Bulgakov nagyregényét. A legújabb, miskolci premier estéjén is leginkább a próbálkozás tényét értékeltem. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az egykor Budapestről hódító útra indult szórakoztató műfajt élesztik újra a Kabaréval, amit Ördög Tamás rendezésében, Hód Adrienn koreográfiájával május 31-én mutat be a Hodworks és a Dollár Papa Gyermekei a Trafó Klubban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ami engem illet, csöppet sem bánom, ha egy színházi előadásból „kilóg a lóláb”, vagyis a tanulság, az üzenet, mindközönségesen a tézis. A Dogma-filmeket – mondjuk, többet közülük – is kedvelem. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Diktatúra és nosztalgia furcsán ismerős elegye legyint meg minket a Soharóza új előadásán, a Keleti blokkon, meg persze, ahogy a produkció többször utal rá, időnként ez a közérzet határozza meg színházon kívüli hétköznapjainkat is. Viszolyogtató és megmosolyogtató közelmúltunk átitatja a közeli jövőnket. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Amíg ebben az országban élünk, nem lehet nem játszani A revizort. A gyakorlott színháznéző már előre dörzsöli a tenyerét: vajon kinek és hogyan szól majd be az új bemutató nyíltan vagy burkoltan? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Centrál Színház nézőterére lépve tényleg úgy érezhetjük magunkat, mintha egy tévéstúdió kulisszáival szembesülnénk. Vibráló képernyők, kamerák, a műsorvezető pultja, mögötte a szerkesztői szoba. A képernyőkön pedig különböző hírműsorok látszanak – a hetvenes évekből. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Merész vállalkozás monodrámaként színre vinni Dante Isteni színjátékából a Poklot, mivel a mai nézőből hiányzik az a kultúrtörténeti tudás, ami a szerző kortársai számára természetes volt. A szöveg nagy koncentrációt igényel akkor is, ha Nádasdy Ádám fordítása mai nyelven szólal meg. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
1908 óta nem játszotta az Opera társulata Az ezred lányát. Polgár Csaba új rendezése egyrészt világossá teszi az évszázados mellőzöttség okait, másrészt megmutatja, hogy bár sok az a száztizennégy esztendő, de talán mégsem feltétlenül elegendő. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ CIKKE. Tovább a cikkhez
A Picasso című előadásban Picasso, a művész háttérbe kerül. Picassót, az embert, a férjet, az élettársat, az apát, a nárcisztikust, a bántalmazót, a hipochondert, a puhulásnak indult testet látjuk. És Picasso ürügyén, az ő személyét csak felhasználva vet fel az előadás kérdéseket. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ahol a szolgálat nemes feladatára gondolna az ember (hogy újra van jó minőségű, aktuális Shakespeare-ünk, Danténk), ott Nádasdy a szolgáltatásra fordítja a szót, sőt ami a színműveket illeti, egyenesen a színházak kiszolgálására. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Novák Eszter két operaprodukciót is rendez Szentendrén augusztus során: 12-én Pergolesi La serva padronáját viszi színre historikus zenei előadással a Barokk udvarlás kisfesztivál részeként, 20-án pedig Selmeczi György két ős-operáját, a Szent Jakab- és a Szent Vitus-játékot, utóbbit saját SZFE-s zenés színművész osztályával. KISS ESZTER VERONIKA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Lényegében hírszínházi esemény ez a Vári Bertalan által koreografált, Alföldi Róbert által rendezett, s a Varidance Társulattal együttműködésben létrejött produkció. Először bizonytalankodik, aztán fölébred tőle az ember. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tárnoki Márk és Hajós Zsuzsa második közösen készített győri előadását májustól láthatja a közönség a Vaskakas Bábszínházban. A Csipkerózsika óvodásoknak szóló kortárs opera, amely az igazmondás-hazugság összetett kérdéskörére fókuszál elmesélve Csipkerózsika százéves álmát is. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Apa csak egy van a színen, de az is halott, ámbár járkál fehéren, háziköntösben, cigarettával a szájában. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
